A Fraditól való távozásáról
– Igazából nagyon meglepődtem. Néhány nappal korábban a nemzetközi porondon játszottunk a Leverkusen ellen, és egy kicsit talán túlságosan is ünnepeltük magunkat a győzelem miatt.
Ez volt az első mérkőzés, amelyet a Ferencváros ilyen szintű ellenféllel szemben nyert meg a csoportkörben. Szerintem négy évtizede nem nyertek ilyen minőségű csapat ellen
– kezdte az osztrák szakember a Sky Sport Austria oldalán. – A pontátlag is olyan volt, mint az elmúlt években, így tehát ebben az értelemben meglepődtem, hogy elküldtek. De az üzlet már csak ilyen. Egyik-másik dolgot meg akartam változtatni, és lehet, hogy ez nem tetszett nekik. Az ember egyszerűen tudomásul veszi már ezeket a döntéseket. Most már abban a korban vagyok, amikor azt mondom magamnak, hogy ha valaki nem akar velem dolgozni, akkor nem kell mindenre rákérdezni. De nem haragszom az ottani emberekre.
Mit akart megváltoztatni?
– A csapatot érintő dolgokat. Nem mindig ugyanaz a véleményed a játékosok minőségéről, és nem mindig ugyanaz a véleményed a karakterek tekintetében. Én olyan ember vagyok, akinek fontos, hogy a játékoskeret koherens, egységes legyen. Mindenkinek be kell tartania bizonyos szabályokat, és ennek működnie kell, ha csapatszellemet akarsz kialakítani. A vélemények nem egyeztek. Talán azért, mert én nagyon harmonikusan állok hozzá egy csapathoz, és olyasvalakit akartak, aki egy kicsit szigorúbb.
A budapesti kihívásokról
– Vonzott, hogy egy Ausztrián kívüli országban dolgozhatok és azt is meg akartam tapasztalni, hogyan tudok ott bajnok lenni. A másik dolog, ami vonzott, hogy a klubban a közös nyelv az angol volt. Voltak azonban nehézségek a csapat szerkezetével kapcsolatban.
Ez a csapat az elmúlt években folyamatosan bajnok volt, így voltak olyan játékosok a keretben, akik talán szerették volna megtenni a következő lépést, de nem kapták meg ezeket az ajánlatokat. Ha a játékosok ezt nem tudják kezelni, akkor frusztrációt okozhat bennük.
Amit szintén egy kicsit alábecsültem az elején, az a Rapid Wien és a Ferencváros közötti szurkolói barátság, ami miatt azt gondolom, nem kaptam meg azt a támogatást, amit szerettem volna (Mint ismert, Stöger a Rapid ősi riválisától, az Austria Wientől érkezett a Fradihoz – a szerk.). Észreveszed, hogyan bánnak veled az emberek. Ugyan tiszteltek és örültek, amikor hoztuk az eredményeket, valamint a szurkolók képviselőivel is leültem, és rendben ment minden, mégis az ember valahogy rájön és érzi, hogy nem volt teljesen koherens ez a kapcsolat.
A Fradinál tapasztalható teljesítménykényszerről
– Amikor a Ferencvároshoz mész, az olyan, mint amikor Salzburgban vagy a Bayern Münchennél vagy edző. A bajnoki cím ott is alapfeltétel. Ezt el kell tudni viselni, de ez nekem a kezdettől fogva nem okozott gondot.
Az osztrák válogatott szövetségi kapitányi pozíciójáról
– Ezt a pozíciót jelenleg olyan ember tölti be, aki igazán jó munkát végez. Franco Foda lehet az első csapatvezető, aki kijut egy Európa-bajnokságra és egy világbajnokságra is. Nem vagyok hajlandó válaszolni ezekre a kérdésekre, mert a következő hetek rendkívül fontosak, és úgy gondolom, Franco Fodának minden támogatásra szüksége van, amit csak kaphat. De ez nem változtat azon a tényen, hogy ha osztrák futballista vagy, ha válogatott játékos voltál, ha elvégezted az edzőképzést, ha mindenhol megfordultál, akkor számomra az a legnagyobb megtiszteltetés, amikor az osztrák válogatottat kapitányként irányíthatod. Az a legnagyobb csapat. Ez a legfontosabb csapat számomra. Imádtam a válogatottban játszani. De most itt az ideje, hogy Franco Fodának drukkoljak. Minden osztrák edző, aki megkapná ezt a lehetőséget, igent mondana. Ha ebben az országban élsz, ha kiállsz az ország mellett, ha szereted az osztrák labdarúgást, akkor egyértelmű, hogy semmi sem veri a szövetségi kapitányi posztot.
