MOL Fehérvár FC-DVSC 1-2
Szabics Imre (MOL Fehérvár FC): – Engem az zavar, hogy nem tudom megmagyarázni, hogyan veszítettük el ezt a mérkőzést. Meg kell néznem újra az összecsapást, de jelenleg értetlenül állok az előtt, hogy ez a meccs nem úgy zárult le, hogy nálunk maradt a három pont. Ha tudnám most a gyógyszert erre a problémára, már rég bevettük volna, ezért ez még megoldásra vár. Aki erre a szakmára adja a fejét, tisztában van vele, hogy vannak ilyen körülmények. Én hiszek abban, amit képviselek és hiszem, hogy három év alatt fel lehet építeni egy komoly dolgot. Addig csinálom ezt az egészet, amíg engedik. Elmondtuk, a csapat egy komoly átalakuláson megy keresztül. Most sajnos nem gödörben vagyunk, hanem egyszerűen a munkának nem tudjuk learatni a gyümölcsét. A Puskás Akadémia ellen és ma is bőven megszerezhettük volna a győzelmet. Sajnos az eredmények megkönnyítenék ezt a folyamatot. Mindenki azt szeretné, hogy ez minél könnyebben menjen végbe. A tulajdonos úr is ezt szeretné, biztos vagyok benne. Nehéz helyzetben vagyunk, mert ezt eredményekkel alá kell tudni támasztani. A játékunkkal nem volt gond, viszont be kell gyűjteni a három pontot. (M4 Sport)
Joan Carrillo (DVSC): – Nehéz mérkőzés volt, ahogy arra készültünk, sokat dolgozott a csapatom és büszke vagyok rájuk. Az utolsó percig hittem bennük, ahogy ők is magukban, ezért sikerült nyerni. A félidőben azt kértem a fiúktól, hogy küzdjenek, mert a döntetlen nem elég, ennek maximálisan eleget tettek. A legfontosabb, hogy megszereztük a három pontot, ezzel sikerült meghálálni a szurkolóknak, hogy folyamatosan támogatnak minket. Hrabina Alex rendkívül jó teljesítményt nyújtott, de kiemelhetném a két gólt szerző Szécsi Márkot is, a győzelem azonban egyértelműen a csapat érdeme. Különleges mérkőzés volt számomra, szép emlékek fűznek Székesfehérvárhoz, az otthonomként tekintek rá, ahogy Debrecenre is. A kapott gólnál eggyel kevesebben voltunk a pályán, ez azonban a futball velejárója, és szerencsére hamar sikerült egyenlíteni. A mai sikert szeretném a feleségemnek ajánlani, aki sajnos koronavírus-fertőzés miatt nem tudott ma itt lenni. (molfehervarfc.hu)
Gyirmót-Újpest 1-0
Csertői Aurél (Gyirmót): – Azt gondolom, hogy az első húsz percet rosszul kezdte a csapat. Ez után alkalmazkodtunk az Újpesthez, majd a második félidőben mi irányítottuk a játékot. Több lehetőségünk volt lezárni a mérkőzést, de szerencsére egy góllal megérdemelten nyertünk. (gyirmotfc.hu)
Milos Kruscic (Újpest): – Először is szeretnék gratulálni a Gyirmót együttesének, amely megnyerte a mai találkozót. Ha megnyerték, akkor ez azt jelenti, hogy megérdemelték. Nagyon szervezetten kezdtük a találkozót, jól játszottunk az első harminc perc során. Elsősorban mi tartottuk kontroll alatt a játék menetét, jól tartottuk a labdát. Volt egy százszázalékos ziccerünk, amit Beridze azonban nem tudott értékesíteni. Tökéletesen tudtuk azt, hogy egy olyan ellenfél ellen játszunk ma este, amelyik hátul nagyon szervezetten védekezik, nem sok területet hagy számunkra és mindenből veszélyes lehet. Akár kontrából, pontrúgásból, keresztlabdákból és beadásokból. Valóban így is történt. Az első félidő során két komoly helyzetet alakítottak ki, és ez nem a semmiből született. A pontrúgás volt a második ilyen helyzet. Kicsit olyan faramuci helyzet volt, hogy mi domináltunk inkább, nekik sikerült több lehetőséget kialakítani. Mondtam is a fiúknak a félidőben, ez egy különleges helyzet, és legyenek résen, mert a Gyirmót bármikor átjön a térfelünkre, magában hordozza a veszélyt. Azt nem tudom megítélni, hogy a tizenegyes jogos volt vagy sem, de mindenesetre ebből gól született. Ez a mérkőzés annyiban volt másabb, mint az előző, hogy itt sokkal inkább a támadásra építettünk. Tudtuk azt, hogy ellenfelünk nagyon jól, zártan védekezik a kapu előtt. Itt kellene az a kvalitás, pici passzok, az a fajta cselezési képesség, gyors labdatovábbítás, amivel eredményesebbek lehetünk. Több felelősséget várok el a játékosoktól. Szerintem ez ma hiányzott, a Gyirmót pedig kihasználta ezt a gyengeségünket. Vártak a lehetőségekre, és amikor ez megadatott nekik, lőttek is. Hogy a VAR segítségével született a gól, ezt most nem akarom vitatni.
Kisvárda-Honvéd 3-2
Révész Attila (Kisvárda): – Roppant szervezett és kellemetlen, nagyon agresszív Honvéddal találtuk magunkat szembe. Egyébként erre is készültünk. Sokkal stabilabb volt a csapatuk, mint a korábbi időszakban. Azt kaptuk felállásban, játékban, labdabirtoklásban, ellentámadásokban tőlük, amelyet a Nebojsától az újpesti időszakában láthattunk. Tulajdonképpen ennek is köszönhetjük, hogy volt néhány napunk felkészülni erre. Talán azt mondhatom, az első félidőben annak ellenére, hogy két gólt rúgtak, nekünk voltak a nagyobb lehetőségeink. Az első pillanatban egyéni hibából gólt fejeltek, majd egy kontrát végigvittek, nekünk viszont volt három olyan nagy helyzetünk – Bumbának kettő, Mesanovicnak egy – amelyet, ha gólra váltunk, akkor nincs is 2-1, hanem talán simább a játékunk. A második félidőben mindent egy lapra feltéve támadtunk a 60. perctől, addig egy kicsit a biztonságra is figyeltünk. Onnantól kezdve úgy érzem, felőröltük a Honvédot, amely nem nagyon tudta már átlépni akkor félpályát, lényegesen jobb erőben voltunk. Több olyan játékos is játszott, aki a korábbi időszakban kevesebb időt volt a pályán. Ezt tudtuk és a folyamatos nyomás meghozta az eredményét. Sikerült kiegyenlítenünk, majd meg is szereztük – utólag már mondhatom – a győztes gólt, amely természetesen nagyon nagy boldogsággal tölt el minket.
Nebojsa Vignjevic (Honvéd): – Először is gratulálni szeretnék a Kisvárdának, megérdemelten nyerték meg a mai találkozót. Csalódott vagyok, hogy legalább egy pontot nem sikerült elhoznunk a Kisvárda otthonából. Az erőfeszítés, energia rendben volt a csapat részéről, de jobban játszhattunk volna. Sajnos a második félidőben nem volt elég helyzetünk. Az első félidőben mutatott játékkal azonban teljesen elégedett vagyok: koncentráltan játszottunk és nagyon szervezettek voltunk. Amellett, hogy rúgtunk két gólt, szerintem a mérkőzés is a kezünkben volt. Amikor a Kisvárda birtokolta a labdát, akkor sem tudtak nagy helyzeteket kialakítani. A második félidőben az volt a problémám, hogy rendkívül sok helyet hagytunk az ellenfélnek, nagyon sok időt hagytunk nekik arra, hogy helyzeteket alakítsanak ki. Nem voltunk elég agresszívak, sajnos második esélyes helyzeteket sem sikerült kialakítanunk, nem igazán mentünk a labda után. Aztán a Kisvárda három perc alatt rúgott két gólt. Ez sajnálatos volt, méghozzá azért, mert túl könnyen engedtük őket a kapunk előtt gólt szerezni. A végén próbálkoztunk, volt két helyzetünk, ahogy a Kisvárdának is, végül ez lett a végeredmény. Három nap után azt tudom mondani, igenis vannak dolgok, amik már tetszenek a játékunkban. Még rengeteget kell dolgozni, fizikálisan és taktikailag, de van esély a fejlődésre, és ha ez megtörténik, akkor jönnek a pontok is.
Márton: “Ha csak a helyzeteink felét rúgjuk be, akkor is agyonnyerjük a meccset” – edzői értékelések
