Mondhatnánk, hogy rohan az idő. De ez kettős érzéseket vált ki Szabó Attila navigátor feleségéből, Bettiből, akinek a férje tavaly a 10. Eger Ralin egy baleset következtében életét vesztette. Egy év elteltével arra kért Betti, hogy hadd mondhassa el az ő akkori és jelenlegi álláspontját, véleményét. Nem mondhattam nemet, mert nem is akartam.
Egy férjet, egy édesapát, sokak pedig a barátjukat és sporttársukat veszítették el a tavalyi első raliverseny alkalmával. Szeretném, ha tudnák az emberek, a ralisok, hogy mi történt azóta a gyerekekkel… veletek, mióta Atti elment.
– Nagyon nehéz, a gyerekek hullámzóan viselik édesapjuk elvesztését. Rengeteget emlegetik. Atti nagyszerű apa és férj volt, és ami történt, azt nem lehet feldolgozni. Puszilgatják a fényképét, és ha jön hozzánk valaki, mindenkinek megmutatják. Nemrég járt nálunk egy versenyző, és a kisfiam Balázs megkérdezte tőle, hogy hívják az autóját? Mondta, hogy nincs neve, adjon neki ő. Erre azt válaszolta, hogy legyen „Attila”. Nagyon megható volt. Ők adnak minden nap erőt az élethez.
Amennyiben jól tudom, még mindig harcolsz, az igazadért. Hol tart az ügy?
– Igen, próbálok továbbra is harcolni az igazamért, mert úgy gondolom, hogy ez a szörnyű tragédia nem történhetett volna meg. Nagyon sok mulasztás volt tavaly a 10. Eger Rally-n. A legszörnyűbb az volt számomra, hogy egy olyan barátunktól kellett értesülnünk a férjem haláláról, aki ott sem volt. Felfoghatatlan, hogy a verseny szervezői nem értesítettek! Éppen akkor értünk haza a versenyről a gyerekekkel, mikor megtudtuk mi történt. 19:10 perckor történt a baleset és én csak kb. 21:30-kor tudtam meg. A kórházban nem találtuk, a rendőrség pedig még a helyszínelésre hivatkozott, hogy semmit sem mondhatnak. Senkinek nem kívánom azokat az átszenvedett órákat. Hajnal kettőkor tájékoztattak hivatalosan, hogy Atti meghalt.
Segített valamiben később a szervező vagy az MNASZ?
– A szervező semmit, az MNASZ pedig felajánlott 600 ezer forintot a temetési költségek átvállalására, és az életünk megsegítésére. Nem szeretném, hogy bárki félreértsen, és a rosszat hámozza ki a történtekből, de megfordult már vajon másnak is a fejében, hogy egy emberi élet ennyit ér?!
Nem volt extrém biztosításuk? Mert amatőr versenyeken kötelező, ha jól tudom!
– Ez a történet másik oldala, ugyanis tájékoztattak, hogy Attiláék nem kötöttek extrém biztosítást, de ha lett volna, sem fizetnének kártérítést! Tudom, hogy volt az előtte lévő MARB-os versenyen extrém biztosításuk, nem értettem, hogy itt miért nem kötöttek, amit kizártnak tartanék, sosem ezen múlott. Olyat pedig még nem hallottam, hogy amatőr és amatőr verseny között van különbség. Mert mi az, hogy egy MARB-on kötelező az extrém biztosítás, egy Rally2-ben pedig csak ajánlott. Ez hogy lehetséges? Valami nagyon nincs itt rendben. Percről-percre, és napról-napra kezdett letisztulni szép lassan a kép. Mégpedig az, hogy senkit nem érdekel a rali pilóták és navigátorok sorsa, csupán addig, míg elküldik a nevezést, a különböző biztosítási és egyéb díjakat, amik semmit nem érnek!
Vannak olyanok is, akik segítettek és segítenek azóta is?
– Igen, szerencsére sokan nem feledkeztek meg Attiról és rólunk. Számos autóversenyző mellénk állt és csináltattak számunkra egy adomány számlát, amiért nagyon hálásak vagyunk. Illetve nemrég Soós Szabiék a Debreceni Salakpályán szerveztek gyűjtést, ahová kimentünk a kisfiammal, ahol beülhetett Atti helyére, és mehetett Csabival. Még egy ajándék kupát is kapott, aminek nagyon örült. Nagyon jó érzés volt látni, hogy egy év után is vannak, akiknek számít Atti emléke és mi is. Ezúton is szeretném megköszönni mindenkinek a segítségét, és Soós Szabiéknak, hogy gyűjtést szerveztek számunkra. Köszönöm, köszönjük!
Mit üzennél így az első idei verseny előtt az autóversenyzőknek?
– Szeretném, hogy más tanuljon a mi hibánkból! Sokan azt mondják, ami részben igaz is, hogy ez egy ilyen sport. Amikor valaki odaáll a rajthoz, akkor saját felelősségére teszi. Ez így is van! De mi van akkor, ha nem az ő hibájából, hanem egy vagy több felelőtlen döntés áldozata lesz bárki. Akkor ott már nem a pilóta és a navigátor döntött a saját élete felett, hanem más! Ehhez viszont nincs joguk!!! Tehát újra és újra azt a következtetést tudom levonni az egészből, hogy ébredjenek fel a versenyzők, mert ez a „veszélyes játék” már rég nem róluk szól, csak a pénzről. Sajnálom, hogy nekem kell ezeket kimondani, holott sokan tudják, mégsem tesznek ellene. Pedig ahogy a mondás tartja, „az ördög nem alszik”! Bárkivel megtörténhet, vele, veled… bárkivel. Fogjatok össze versenyzők, és álljatok ki az igazatokért, és egymásért, mert ha ti nem teszitek, senki más nem fogja! Talán már rég eljött az ideje annak, hogy valakit megbízzanak az autóversenyzők, aki a versenyzők érdekeit nézi és képviseli!
Természetesen számtalan dolog kiderült azóta, amiben még sokan hibáztak, de ezt most az ügyvédem kérésére nem fejthetem ki bővebben. Nem adjuk fel a harcot az ügyvédemmel, míg egy százalék esélyt is látok arra, hogy a felelősök megkapják, amit érdemelnek. A többit pedig majd elintézi a sors.
Köszönöm, hogy pár percet szántatok arra, hogy együtt emlékezzünk Szabó Attilára!
(felesége Betti)
