A magyar ökölvívás egyik tehetsége, Szaka István a Bocskai emlékversenyen látott dinamikus bokszát mutatta be élete első ötmenetes World Series Boxing (továbbiakban „WSB”) meccsén a francia Abdelhafid Benaicha ellen Párizsban. Kettő pontozó a franciát, egy pedig Szakát látta jobbnak, így a magyar fiú szoros vereséggel, de remek produkcióval kezdte WSB karrierjét a Croatian Knights horvát franchise színeiben.
A WSB nyolcadik évadának hetedik hétvégéjén az újonc Croatian Knights lehetőséget adott a magyar bajnoki címvédő Szaka Istvánnak a B csoport listavezetője, a France Fighting Roosters elleni csatában. Az idén bemutatkozó horvát franchise 5-0-ás vereséget szenvedett a rutinos francia csapattól Párizsban a Salle Wagram csarnokban, a győzelemhez a legközelebb a Madárfészek Akadémia bokszolója, Szaka István állt.
A Ferencváros kiválósága még nem töltötte be huszadik életévét, de az egyik legfiatalabb versenyzőként lehetőséget kapott a World Series Boxing (WSB) küzdelmeiben. Szaka István ellenfele a 25 éves francia Abdelhafid Benaicha volt, aki 2016-ban francia bajnoki címet szerzett, azóta már a profik táborát erősíti, ahol eddig háromból három meccset nyert meg.
Az első menetet nagy elánnal kezdte az ifjú magyar ökölvívó, és többször is tisztán eltalálta gall ellenfelét, aki magassági fölényét próbálta kihasználni a támadóbb Szaka ellen. A második és a harmadik menetben kevés tiszta találatot láthatott a közönség, Benaicha próbálta tartani a távolságot ifjú tehetségünk ellen. Szaka legjobb menete egyértelműen a negyedik volt, és bizonyította az ötödikben, hogy állóképessége a legjobbakkal szemben is megállja a helyét. A vége megosztott pontozás lett a francia ökölvívó javára, amelyet a szakma minden bizonnyal még sokáig fog elemezni…
Ács József, Szaka István mestere így értékelt az ötmenetes csatát követően: „Az én véleményem egyezik azokkal, akik “kívülről” nézték a mérkőzést, úgy gondolom, hogy az 1,4,5. meneteket, ha szűken is, de elvittük. Az egy másik kérdés, ha ez a meccs nálunk van, akkor István kezét emelik fel a végén. Nagyon büszke vagyok rá, egyáltalán nincs okunk szégyenkezni, a találkozó végén több helyi szurkoló is odament Istvánhoz, hogy elmondja, szerintük ő nyert.
Ez volt az első ötmenetes mérkőzésünk, és nagyon jól sikerült, bár voltak holtpontok, de szerencsére ezeken át tudtunk lépni. István elmondása szerint, de én is így láttam, végig rendkívül koncentrált és magabiztosan, határozottan harcolt a szorítóban. Természetesen a végén jó lett volna, ha a magyar sarok győz, de ahogy korábban is mondtam, nincs semmi okunk a szégyenkezésre, hiszen István mindent megtett a sikerért.
A jövőre nézve fontos lesz, hogy ne hagyjunk „pihenési időt” az ellenfeleknek, ebben fejlődnünk kell, sokkal több ütésre lesz szükségünk az egyes menetekben, folyamatosabban kell dolgozni”.
