Szekrényessy Kálmán személye, munkássága az 1990-es évek közepéig külföldön ismertebb volt, mint itthon. Ekkortól azonban idehaza is elkezdték felfedezni.
Balatonfüred városa 1995-ben a panteonban elhelyezett emléktáblával, Siófok pedig az 1997-ben felavatott teljes alakos kőszoborral állított emléket a Balaton első átúszójának.
Siófok évente otthont ad a profi Balaton-átúszás eredményhirdetésének, amelyet a szoboravatást követően méltóképpen a vízparton, a szobor előterében tartanak.
A Szekrényessy Kálmán emlékverseny első helyezettje a szobor kicsinyített bronz mását kapja jutalmul.
Az életnagyságú kőszobor egy korabeli fénykép alapján a célba érést követő pillanatban, lepedőbe burkolva, kezében babérkoszorút tartva ábrázolja Szekrényessy Kálmánt.
A talapzaton az alábbi szöveg olvasható: Hazafias kötelességemnek tartottam e távúszás által a Balatont ösmertebbé tenni.
Szekrényessy előkelő nemesi családban született 1846. július 20-án Pesten.
Családjának kiterjedt rokoni kapcsolatai révén összeköttetésben állt a kor vezető fő- és köznemesi családjaival.
Édesapja ügyvéd volt, gróf Széchenyi István belső munkatársa és bizalmas barátja.
Az érettségi vizsga után a pesti orvosi és jogi egyetemek hallgatója, ám hirtelen jött kalandvágya 1866-ban a harctérre vonzotta.
Huszadik születésnapját is karddal az oldalán ünnepelte.
A rövid, porosz-osztrák háborút megpecsételő königgrätzi vereség, úgy látszik, nem szegte kedvét, sőt letette a tiszti vizsgát is. Szerette a küzdelmet, vonzották a veszélyes feladatok, így a kiegyezéssel beköszöntő békeévek elől a világ más tájaira utazott.
1873-ban önkéntesként Spanyolországban, Don Carlos trónkövetelő hívei, a karlisták közt találjuk.
1875-ben osztrák békefenntartóként Dániában állomásozott. Itt értesült Webb kapitány 1875. augusztus 24-i csatornaátúszásáról. Ez volt az a pillanat, amely fordulatot jelentett a 29 esztendős tiszt életében.
Azért, hogy egyéni képességeiről mielőbb számot adjon, megkezdte távúszásait az elszórt dán szigetek között.
1876 tavaszán már Amerikában volt, itt vette hírét a kirobbant török-orosz háborúnak, amely újabb katonai feladatokra ösztönözte.
Tisztként a török sereg oldalán küzdötte végig a háborút, és ahogy két ütközet között az ideje engedte, úszóbravúrokat hajtott végre.
1876-ban átúszta a Boszporuszt. Ezt 1877-ben megismételte, mely teljesítményével világrekordot állított fel, ugyanis Európából Ázsiába, Ázsiából Afrikába egyhuzamban úszta át a csatornát.
1880. augusztus 29-én hatalmas tömeg kísérte figyelemmel a Balaton átúszását.
A lelkes tömegben ott volt az olasz király unokahúga, Rapravetta Margit, aki a hölgyek nevében nagy csokor virággal üdvözölte a bajnokot.
Szekrényessy röviddel ezután feleségül is vette, ezt követően hol Budapesten, hol itáliai birtokaikon éltek.
A mű alkotója Bajnok Béla szobrász, aki 1937-ben született Gyulán.
Kőfaragónak tanult Székesfehérváron, majd 1964-ben a Képzőművészeti Kivitelező Vállalatnál kőszobrászvizsgát tett.
Mesterei Kiss Sándor és Lessenyei Márta. Négy évig az ő műhelyükben dolgozott.
Legkedveltebb anyaga a kő, de használ bronzot és fát is.
Műveiben a közérthetőség, az egyszerűség dominál.
Igaz ez erre a szobrára is, melyet az avatáson egy családtag röviden így minősített: visszaadja Kálmán bácsi alakját.
