Szoboszlai Dominiknak nyolc hónapot kellett várnia arra, hogy az RB Leipzigben bemutatkozzon egy elhúzódó sérülés miatt. Mostanra a magyar válogatott középpályás újra a régi fényében tündököl, és sajnálja, hogy a Dortmund elleni mai (18.30) meccsen nem találkozhat újra egykori csapattársával és egyben jó barátjával, a norvég Erling Haalanddal. A 21 esztendős játékos a spox.com-nak adott interjúban beszélt a nehéz kezdetekről, miután a Salzburgtól a Lipcséhez került és egy makacs szeméremcsont-gyulladás miatt több mint hat hónapig harcképtelenné vált, emiatt a teljes tavaszi idényt, majd nyáron a részben budapesti rendezésű Eb-t is kihagyta.
– Személy szerint soha nem adom fel, és mindig harcolni fogok, bármi is történjen. A célunk az, hogy minél előbb végezzünk a bajnokságban. Természetesen voltak változások a csapatban és a szakmai stábban is, de most már előre tekintünk. Nem adjuk fel, és úgy gondolom, jó úton haladunk. Kicsit több időre volt szükségem az első meccseken, de lassan beilleszkedem és elérem azt a szintet, amit elvárok magamtól. A célom az, hogy ezt a szintet megtartsam és ott is maradjak. Ami a visszatérésemet illeti: nagyon nehéz időszakon mentem keresztül. Amikor egy 20 éves srác egyik klubból a másikhoz igazol, és azt gondolja , “Oké, most megtettem a következő lépést, és keményen kell dolgoznom, hogy játszhassak” – akkor jön egy ilyen sérülés és keresztülhúz mindent. Nyolc hónapig nem játszhattam. Nem hiszem, hogy ez bárkinek is könnyű lett volna. Tanultam belőle, túl vagyok rajta és ez már a múlté. Most már csak arra koncentrálok, hogy egészséges maradjak és sikeresek legyünk. Nem volt könnyű a rehabilitációs időszak, hol rossz, hol jó volt a hangulatom. Mégis, ez volt az egyetlen módja annak, hogy visszatérjek. Ezt a magam részéről mindig világossá tettem, végül sikerült is, újra a pályán lehetek.
Szoboszlai korábban top edzőnek nevezte korábbi mesterét, Julian Nagelsmant, aki azóta a Bayern Münchent irányítja. Kérdésre válaszolva azt is elmondta, milyen érzés újra a korábbi salzburgi trénerével, Jesse Marsch-hal együtt dolgozni.
– Talán egy-két edzésen vettem részt Julian Nagelsmann irányítása alatt, aztán érkezett Jesse Marsch. Régóta ismerem őt, két sikeres évünk volt a Salzburgban: kupát és bajnoki címet nyertünk az osztrák Bundesligában. Az RB Leipzignél ugyanúgy meg kell küzdenem a helyemért, mint a Salzburgban. Senkinek sincs bérelt helye a kezdőcsapatban. Sokszor olvastam, hogy állítólag előnyt élveztem Marschnál. Egyértelműen állíthatom: Nem, nincs előnyöm ebből fakadóan, és nem is akarok előnyben részesülni. Szeretnék mindig megküzdeni a helyemért, és ez egyértelműen az én kérésem.
Szoboszlai sajnálja, hogy ma este nem találkozhat egykori csapattársával és egyben jó barátjával, Erling Haalanddal, aki nemrégiben combhajlítóizom-sérülést szenvedett, így több hónapos kihagyás vár rá.
– Beszéltem vele, és mielőbbi gyógyulást kívántam neki. Néha szoktunk beszélni telefonon. Viszont csak magamra koncentrálok. Mindenkinek megvan a maga karrierje. Még mindig sajnálom, hogy megsérült, ezt senkinek sem kívánom. Talán kell egy ilyen helyzet a pályafutásodban, hogy még erősebben térj vissza. Természetesen Erlinget nehéz pótolni, de a Dortmund még mindig tud úgy szerezni pontokat, hogy egy kicsit pótolni is tudja őt. De nem csak a Dortmundra kell koncentrálnunk, hanem magunkra is. Olyan mentalitást kell a pályára kivinnünk, hogy a Dortmund ellen otthon tudjuk tartani a három pontot.
Zárásként pedig a különleges lövőtechnikájáról és a Puskás Ferenccel való összehasonlításról is szót ejtett.
– Sokat edzettem édesapámmal. Emellett nagyon kicsi a lábam, és a kis lábakkal könnyebb lőni. Egyszerűen csak sokat edzettem – ennyi a nagy titok (…) Puskás Ferenc nagyon nagy névnek számít Magyarországon, sokszor mondtam már, minden tiszteletem az övé, és az, amit elért, amit Magyarországért tett, és legendának számít nálunk. De én a saját utamat akarom járni és magamra koncentrálni – zárta szavait Szoboszlai Dominik.
