Télen talán kisebb a választék gyümölcsökből, de egyáltalán nem lehetetlen beszerezni a kellő mennyiséget. Válasszuk a hazait vagy együk a ragyogó színű déli gyümölcsöket? Barcza Zsuzsa dietetikus kalauzolt el minket a gyümölcsök vitamindús világába.
Gyümölcs vagy zöldség?
Táplálkozási szempontból nehéz egyiket a másik elé helyezni, hiszen mind a zöldségekre, mind a gyümölcsökre szüksége van szervezetünknek. A zöldségek főképp rost- és vitaminforrásként jelentősek, míg a gyümölcsök, – megfelelő mennyiségben fogyasztva – magasabb cukor- és víztartalmuk miatt, hozzájárulnak szervezetünk energia- és folyadékháztartásának fenntartásához is. Természetesen, a zöldségek között is vannak jelentős szénhidrát tartalommal rendelkezők, de azoknak keményítő tartalma jelentősebb, mint gyümölcscukor tartalma.
A gyümölcsök (nyersen fogyasztva) tartalmazzák a szervezet zavartalan működéséhez szükséges vitaminokat, ásványi anyagokat, nyomelemeket. Bizonyos vitaminok antioxidánsként működnek, azaz szerepet játszanak a szabadgyökök megkötésében, ezzel gátolhatják a kóros folyamatok kialakulását. A mikroelemek mellett tápanyagtartalmuk is hozzájárul a szervezet energiaszükségletének fenntartásához (főképp cukortartalmuk miatt), de rosttartalmuk sem elhanyagolható, amely létfontosságú az emésztőrendszer megfelelő működése szempontjából, valamint a rostok még táplálékul is szolgálnak a vastagbélben élő jótékony baktériumok számára. A gyümölcsök többnyire rengeteg vizet tartalmaznak, ez szintén nagy jelentőségű biológiai-táplálkozási szempontból.
Csak a hazai jó?
Az emberek többsége kevés zöldséget és gyümölcsöt fogyaszt, ellenben túl sok feldolgozott, hozzáadott cukrot, sót, tartósítószert, ízfokozókat tartalmazó élelmiszert. Elsődleges feladat volna az arányok megfordítása. Ha ez megtörtént, utána lenne értelme boncolgatni azt a témát, hogy vajon milyen gyümölcsöket-zöldségeket fogyasszunk? Azt gondolom, hogy amikor csak lehetőségünk van, valóban jobban járunk, ha idényjellegű, hazai gyümölcsöket fogyasztunk, hiszen azokhoz jó eséllyel frissen, érett formában juthatunk hozzá. Viszont nem gondolom, hogy kevésbé tudjuk megemészteni a déli gyümölcsöket.
Eleve nem egyértelmű, mi számít egzotikus gyümölcsnek. A legtöbb zöldség és gyümölcs hazája nem Magyarország, de a növények igényeit ismerve sokakat közülük már képesek vagyunk megtermelni itthon is, bizonyos időszakokban. Például a szőlő, az eper vagy a dinnye az év bizonyos szakában idényjellegű gyümölcsnek számítanak, de ősztál tavaszig nem. Az ebben az időszakban importált gyümölcsöket nagyobb eséllyel szüretelik éretlenül és kezelik különféle vegyszerekkel, ami nem előnyös, de nem gondolom, hogy a déli gyümölcsök emésztése nagyobb terhet róna a szervezetünkre, mint annak a sok rossz minőségű ételnek a megemésztése, amit képesek vagyunk nap mint nap megvásárolni a legkisebb hazai közértben is.
Mikor milyen gyümölcsöt együnk?
Általánosságban elmondható, hogy napi fél kg gyümölcs fogyasztás lenne ideális (természetesen fontos az is, hogy a gyümölcsök mellett milyen egyéb élelmiszereket fogyasztunk.) Legjobb volna az idényjellegű gyümölcsöket frissen, nyersen fogyasztani, mert így őrzik meg mikrotápanyag-tartalmuk nagy részét. Gyümölcsöt jobb étkezés előtt vagy étkezések között fogyasztani, de mivel a legtöbb ember nem eszik elegendőt ezekből, nem hibázunk nagyot, ha étkezések után is fogyasztunk 1-1 darabot. Az esti időszakban inkább az alacsonyabb cukortartalmúakat részesítsük előnybe (pl. eper, málna, citrusfélék, savanykás alma), a magasabb cukortartalmúakat (banán, szőlő, szilva, körte) inkább délelőtt fogyasszuk.
Fruktóz érzékenység
Fruktóz érzékenység esetén kerülni kell a magas fruktóz tartalmú élelmiszereket. Ebben segít a fruktóz-egyenérték táblázat. Ez a táblázat megmutatja, hány gramm élelmiszer tartalmaz 1g fruktózt. Mivel sok zöldségféle és feldolgozott élelmiszer is tartalmaz fruktózt, a diéta nem egyenlő a gyümölcsök fogyasztásának csökkentésével, elhagyásával. Mivel a fruktóz “csak” egy cukor, nem kell attól tartani, hogy a fruktóz megvonás problémát okoz. A hiánytünetek inkább a fruktózt tartalmazó gyümölcsök elhagyása miatt alakulhatnak ki bizonyos vitaminok, ásványi anyagok és rostok tekintetében.
