Tiszeker Ágnes nyugodtan alszik és büszke az olimpiai "csapatára"

image

A Magyar Antidopping Csoport (MACS) értékes referenciájának számít, hogy tagjai közül tízen – a teljes létszám közel egyharmada – a nyári játékok doppingellenőreként készülhetnek Londonba, ahol Tiszeker Ágnesnek, a csoport vezetőjének szavai szerint a „tűzvonalban” vetik majd be őket.
– Mai formájában immár a hatodik esztendeje működik a 34 tagú csoportunk, amelyben a felsőfokú végzettség és az egészségügyi háttér folyamatosan a csatlakozás előfeltétele, de emellett szükség van masszívnak nevezhető nyelvtudásra is. Minden szakemberünk másodállásban szerződött a csoporthoz – akad köztük fogorvos, sőt, még gyógytornász is -, az alapszakmájától függetlenül mindenkinek elméleti és gyakorlati vizsgákon kellett jól megfelelnie – hangsúlyozta Tiszeker Ágnes, a MACS vezetője a T-Mobile Sporthír Szolgálatnak nyilatkozva, hozzátéve, hogy a csoportot sportnyelven szólva bátran minősítheti „élvonalbelinek”.
A szakember véleménye szerint a hatékony doppingellenőrzés első kritériuma a jó tervezés: annak eldöntése, hogy a vizsgálatokat mikor, hol és milyen anyagok jelenlétét keresve kell elvégezni.
– Valóban ez a munkánk sava-borsa, no és a folyamatos továbbképzés, amelynek egyik fontos része a csoporton belüli konzultáció. Havonta számolunk be egymásnak arról, hogy mi újat tapasztalnunk, milyen akadályokba ütköztünk, és az esetleg elkövetett kisebb hibákból is gyorsan levonjuk a szükséges következtetéseket. Tavaly állami megrendelésnek eleget téve 1100 mintát vettünk le, az elvégzett vizsgálatok száma azonban – az összesítés még tart – becslésem szerint a 3000-et is meghaladta, hiszen a nemzeti és a nemzetközi sportszervezetek felkéréseinek is eleget tettünk és számos alkalommal külföldi sportolókat is megvizsgáltunk. Legjobb versenyzőink, játékosaink és az edzőik számára is megnyugtató lehet, hogy a mintát adók körébe olyan nem magyar versenyzők is szép számmal bekerültek,akik a világversenyeken, így a közelgő londoni játékokon is a legnagyobb ellenfeleik lehetnek.
Tiszeker Ágnes nevét a 2004-es esztendő végén ismerte meg a hazai sportközvélemény, nem sokkal az athéni „zűrös”, de annál is inkább kínos, majd még szégyenteljessé is váló doppingesetek után.

– Csak örülni lehet annak, hogy a hazai szövetségek, az élsportolók és az élvonalban tevékenykedő szakemberek is egyre inkább együttműködőek a csoportunkkal. A helyzet határozottan sokat javult, ha valami rosszat tapasztalunk, annak az esetek döntő többségében a trehányság, a pontatlanság és a figyelmetlenség az oka. Cseppet sem bosszant bennünket, hogy szinte egész nap szól a telefonunk, sorra érkeznek az e-mailek, ami a tudatosság és az elvárható óvatosság jele. Az olimpia közeledtével egyre több a hozzánk érkező kérdés, amelyekre késlekedés nélkül adjuk meg a szakmailag megalapozott és megnyugtató választ.
A sokat emlegetett „rabló-pandúr” versenyfutásnak azonban közel sincs még vége. Újabb és újabb – elsősorban külföldi – vétkes esetekről lehet hallani, noha a közeli és távoli országokban is nagy erőfeszítéseket tettek és tesznek a doppingellenes küzdelem eredményességének növeléséért.
– Sokakkal együtt nekünk is az a célunk, hogy az olimpia sikeres és tiszta legyen. A jogszabályok egyértelműek, és azokra támaszkodva csak is az lehet a célunk, hogy kiszűrjünk és megszüntessünk minden veszélyforrást, még itthon és időben. 
„Tessék kérdezni” – kérjük az érintettektől, mert később már nem lehet arra hivatkozni, hogy nem tudtam, elfelejtettem, nem figyeltem. en 200 nappal a versenyek versenye előtt is nyugodtan alszom, mert tudom, hogy a csoportunk minden feladatát pontosan teljesíti. Persze megtörténhet, hogy valakit valahol a tiltott készítmények fogyasztásán, vagy a „holléti”szabályok megsértésén érnek, őket nem sajnálni kell, hanem nevüket és tettüket intő példaként említeni.
Tiszeker Ágnes befejezésül arról beszélt, hogy a 10 tagú „londoni” magyar csapata tagjaira milyen feladatokat várnak.
– Elöljáróban annyit, hogy az olimpiai akkreditációjukért keményen meg kellett dolgozniuk, szóbeli és írásbeli vizsgát tettek és a nyelvtudásukról is számot kellett adniuk. Valamennyien a WADA nagy kötelékéhez csatlakozva, annak felügyelete alatt tevékenykednek majd, de hogy úgy mondjam, magyar integritásuk megőrzése mellett. Honfitársaikat semmiképpen sem vizsgálhatják, de így is bőven lesz munkájuk, például a cselgáncs, a súlyemelés, az evezés és az úszás „ötkarikás” versenyein.