Tony Stewart nyerte a Texasi 501 mérföldes futamot, ezzel kettőre redukálva a még bajnoki címért harcban lévők számát, valamit felzárkózva 3 pontra az éllovas Carl Edwards mögött. Két futammal a vége előtt egyre szorosabb a bajnokság állása.
A futam előtt az idő borús volt és 40% volt az esélye annak, hogy le fog esni az eső. Mivel ez a futam igen hosszú (501 mérföld) így a futam végére komoly aszfalt hőmérséklet csökkenés volt várható. De nem lett igazuk, sem az eső tekintetében; ellenben fél távnál még a nap is kisütött; sem az aszfalt hőmérséklet kapcsán. Ugyan már naplementében fejezték be a futamot, viszont mivel nem történt sok baleset, ezért jóformán időben végeztek.
A verseny előtti beharangozók fő témája egy téma köré csoportosult, mégpedig a Kyle Busch sztori köré. Mint azt már az előző cikkemből is megtudhatták, Kyle Buscht úgymond leparkolták az egész hétvégére. Ez annyit tesz, hogy nem indulhatott el egyik futamon sem, agresszív vezetése miatt. Sokan hiszik úgy, hogy ez az eset nem marad ennyiben, és Busch további büntetésre számíthat, még az évad során. De ez még a jövő kérdése én pedig nem szeretnék találgatásokba bocsátkozni.
Kyle Busch azt kérte Joe Gibbs csapatfőnöktől, hogy hagy csatlakozhasson a csapathoz az esti futamon, és követhesse figyelemmel az eseményeket a pitből. Engedélyt kapott erre, és ugyan nem folytathatott rádió kommunikációt a versenyzővel, de ott lehetett a futamon. A verseny kommentátorai, akik közt ott volt Dale Jarret is, azt mondta, nem tud ettől nagyobb büntetést elképzelni, mint hogy látni egy másik versenyzőt, ahogy az ő kocsiját vezeti egy versenyen, melyen neki kéne az autóban ülnie. Ugyanis Kyle Busch autójába Michael McDowell ülhetett erre a napra.
Visszatérve a verseny eseményeire, a rajtsorrend a következőképpen nézett ki. Greg Biffle vághatott neki a futamnak az élről, mögüle David Ragan várta a startot. A harmadik helyen pedig az első Chase-es versenyző neve volt felfedezhető, mégpedig Matt Kenseth-é. Őt követte Paul Menard majd a bajnoki címért még leginkább harcban lévő két pilóta következett. Tony Stewart szerezte meg a hatodik helyet, Carl Edwards pedig a hetedik pozíciónak örülhetett. Brad Keselowski a nyolcadik helyről várta a startot.
A verseny az óra átállításnak köszönhetően nem sokkal 21:20 után vette kezdetét. Greg Biffle vezetésével megkezdték a futamot. Már az első körökben látszott, hogy Tony Stewart és Carl Edwards megtesz mindent a győzelemért. A starttól kezdve megkezdték az előre törést. Kevin Harvick sem akart lemaradni a vezető bolytól, mivel még neki is éltek bajnoki reményei. Mivel a pénteki Truck Series versenyt Harvick nyerte így joggal bizakodhatott egy itteni jó helyezésben.
Brad Keselowski igen sokat veszített már a verseny első felében. Folyamatosan esett hátra, és fura mód szinte végig a felső íven, a fal mellett közlekedett. Egészen a 24. körig nem történt változás az élen, azonban ekkor Matt Kenseth vette át a vezetést Greg Biffle-től. A következő körökben NASCAR-tól eltérően zöld zászló hatálya alatt mentek ki a pilóták a pitbe. Ez azért is szokatlan mert itt a 20-30 körönkénti baleset szinte átlagos, és a pilóták ekkor rohannak ki a pitbe kerékcserére, és tankolásra.
Az 57. körben a bajnokságot vezető Carl Edwards megszerezte a második helyet Matt Kenseth mögött. A következő körökben a mezőny kénytelen volt újra a pit felé venni az irányt, megkezdve ezzel a kiállások második turnusát. Ennek köszönhetően idő közben Carl Edwards megörökölte az első helyet és a 90. körben bekaszírozta a vezető körért járó egy pontot. Azonban ezzel elérte célját, és a következő körben már ő is a pit felé vette az irányt, ezzel visszaadva az első helyet Matt Kenseth-nek. A kiállások során ugyan Kenseth vezetett, de Edwards sikeresen visszatért a 2. helyre, akit Tony Stewart követett a harmadik helyen. A 105. körben kört kapott az a Trevor Bayne, aki a szombati Nationwide futamot megnyerte. Azt állította, autója szinte vezethetetlen volt. A versenyzők sorra panaszkodtak, hogy a napsütés hatására felmelegedő pálya elmelegíti a gumikat és nagyban romlik a tapadás.
A 111. körben lendült meg először a sárga zászló a verseny folyamán. Ezzel felállítva egy új rekordot, ugyanis ilyen sokáig még soha nem volt érvényben a zöld zászló, egyetlen Texasban futott versenyen sem. Az indok a sárga zászlóra, hogy a hármas kanyar felső ívén törmeléket vettek észre. Aki körhátrányban volt boldogan láthatta meg a sárga zászlós jelzést, ugyanis körét visszakaphatta.
A 117. körben a zöld zászló meglendülésével folytatódott a verseny. Tony Stewart ugyan csak egy körre, de Matt Kenseth elé került. Azonban 2 körrel később már meg tudta tartani a vezetést. Tehát Tony Stewart ált az élen, akit Matt Kenseth és Carl Edwards követett a sorban.
Idő közben elérkeztek a kiállások második köréig. Az élen azonban lényeges változást nem történt. Egyre többen panaszkodtak arra, hogy csúszik az autó a kanyarokban. Eközben Carl Edwards arra panaszkodott, hogy nem megfelelő a kerék dőlésszöge és emiatt időt veszít a kanyarokban. Azonban még így is gyorsabban volt képes haladni, mint Brad Keselowski, aki szerint autója- „super super loose”- volt, ez annyit tesz, hogy hihetetlenül csúszik. Eközben a pole-ból induló Greg Biffle már a 14. helyre esett vissza. Illetve a Kyle Busch helyén versenyző Michael Mcdowell megkapta 2. körét is, aki szintén arra panaszkodott, hogy autója jóformán vezethetetlen.
A 201. körben lendült meg másodszor a sárga zászló. Geoffrey Bodine megpördült, miután összeért Juan Pablo Montoyával és Brian Vickersel. Hat körrel később ismét zöld zászló lendült, azonban a sorrend az élen nem változott, továbbra is Tony Stewart állt az élen. Azonban Carl Edwards a körök elteltével egyre hátrébb került. A 225 körben már a hetedik helyen jelezte őt a számítógép. Kasey Kahne; aki köztudottan jól megy ezeken a pályákon; már a 2. helyen autózott nem sokkal lemaradva Tony Stewart mögött.
A 240. körben Jimmie Johnson a 4-es kanyarban megforgott, és a füvön keresztülcsúszva tudott csak a pályára visszakerülni. Ez a manőver egy újabb sárga zászlót eredményezett. Kihasználva ezt a lehetőséget az élmezőny a pitbe hajtott friss gumikért és üzemanyagért.
A 245. körben a restartnál továbbra is Tony Stewart vezetett, akit Kasey Kahne követett. Idő közben Carl Edwards autójával akadt problémáit talán orvosolva, feljött a negyedik helyre. Pár körrel később még egy pozíciót javítva már a harmadik helyen haladt, megelőzve Kensethet.
A 262. körben Joey Logano autójának motorja elfüstölt, ezzel sárga zászlót eredményezve. Az élmezőny ismét a pitbe sietett új szett gumikért. Carl Edwards vezette fel a mezőnyt Tony Stewarttal az oldalán a zöld zászló meglengetéséig. Három körrel később újra sárga zászló lépett életbe, mert a 3-as kanyarban törmeléket észleltek a pályafelügyelők. Mivel az előző sárga alkalmával a pilóták már jártak a pitben, így most erre nem volt szükségük.
Nem sokkal a restart után Tony Stewart ismét megelőzte Edwardsot és az élre tört. Ezek után körökön keresztül nem igen történt semmi, ezért ismét kiálltak a pilóták friss kerekért és némi üzemanyagért. Viszont csak az élmezőny döntött így, a mezőny többi része bízott még egy sárga zászlós fázisban, így kint maradtak, ameddig csak tudtak. Ez azt is jelentette, hogy a versenyben vezető pilóta Jeff Burton volt, akit Ryan Newman követett. Körökkel később Newman az élre állt. Tony Stewart hátulról újra előre verekedve magát a mezőnyön, már a 7. helyen haladt.
Tíz körrel a vége előtt azonban Ryan Newman feladta a reményeit egy sárga zászlóra, és a pitbe hajtott. Jeff Burton azonban képtelen volt feladni, és még bízott a csodában. Azonban két körrel később kifogyott az üzemanyag a kocsijából és a pitbe kényszerült, ezért Tony Stewart újra az élre állt. Eközben Carl Edwards elveszve a lekörözöttek tengerében, leszakadt Stewart mögött a 2. helyen.
Az utolsó kört megkezdve Edwards hátránya 1.3 másodperc volt, ami ezen a pályán ennyi idő alatt ledolgozhatatlannak bizonyult. Így az egész versenyen domináló Tony Stewart megnyerte a Chase szakaszban negyedik versenyét is. Carl Edwards a 2. helyen futott be, mellyel ugyan pontokat veszített, de így is 3 ponttal Stewart előtt áll a bajnokságban.
Ezzel a futammal Kevin Harvick és Brad Keselowski is kiszállt a bajnokságért folyó küzdelmekből. Harvicnak egyszerűen nem jött össze ez a futam, annak ellenére sem, hogy sokáig a top 10-ben futott. Keselowski pedig a pitben ütközött, ami miatt megsérült a kocsi jobb hátsó része. Emiatt kénytelen volt a pitben tölteni még több időt, ezzel elveszítve egy jó helyezés lehetőségét, ugyanis végig a top 10 környékén volt a versenyen, egészen eddig a manőverig. A 24. helyen fejezte be a futamot.
Tony Stewart: „Nem hiszem, hogy mondanom kell bármit is. Úgy hiszem, a teljesítményünk magáért beszél.”-majd folytatta- „Tudja, hogy ott vagyunk – bízz bennem.” Majd hozzá tette. „ Megszereztünk minden bónusz pontot, amit csak tudtunk, és megnyertük a futamot, szóval több pontot gyűjtöttünk, mint amennyit átlagában szükséges, ebben a három hétben.” Végszóként hozzátette- „Nem igazán terhelt ez le most. Ez egy dolog, hogy megnyerem a futamot. Pontosan azt csináljuk, amit kell. Nagyon magabiztosnak érzem magam.”
Carl Edwards: „Akkor is, ha szerettünk volna nyerni, három pontos előnyben, a többi pilóta előtt lenni hatalmas különbséggel jó érzés. Úgy látszik tényleg közöttem és Stewart között fog eldőlni a bajnoki cím sorsa, és ez nagy móka lesz.”
Kasey Kahne a harmadik helyen befutva szép napot tudhatott a háta mögött. Kenseth ért be a 4. majd Greg Biffle az ötödik helyen. Őket Jeff Gordon és Dale Earnhardt Jr. követte a 7. és 8. helyen. A Kyle Buscht helyettesítő Michael Mcdowell a 33. helyen futott be három kör hátránnyal.
Carl Edwards még a következőket nyilatkozta: „Barátaim tartsatok velünk. Nagyon izgalmasnak ígérkezik a vége, nagyon örülök, hogy én és Tony vagyunk itt, és versenyezhetünk a végsőkig.”
Azt hiszem nem is kell ettől jobb végszó, mint hogy Edwards maradásra bíztatja a szurkolókat. Két futam van még hátra a szezonból és az első kettő között mindössze 3 pont a különbség. Ha ez nem elég indok a soron következő versenyek megtekintésére, akkor nem tudom, mi lenne az. Vasárnap Phoenixben mérkőzik meg a mezőny. Tartsanak velünk!
