A nagy hideg ugyan nem kedvez a járványok terjedésének, viszont a szervezet lehűlése elősegítheti a fertőző baktériumok, vírusok bejutását szervezetünkbe. Az extrém hideg szempontjából különösen nagy kockázatnak vannak kitéve az idősek, a csecsemők, a kisgyermekek, a tinédzserek, a krónikus betegségben szenvedők.
A hőmérséklet változásának hatását megfelelő, réteges öltözködéssel, a lakás fűtésével megelőzhetjük. A kihűlés veszélye nemcsak a szabad térben áll fenn, hanem belső térben is, ha tartósan 15 fok alatti hőmérsékleten tartózkodunk – ez főleg az idősek, betegek, mozgásukban korlátozottak esetében jelent kiemelt kockázatot. Fontos, hogy az előrejelzéseket vegyük figyelembe, amikor eldöntjük, milyen ruhát veszünk fel, ha útnak indulunk. Ha erre nem ügyelünk, könnyen felfázhatunk, aminek kellemetlen hólyaghurut lehet a következménye. A légúti fertőzések száma is megszaporodik ilyenkor. Védekezzünk ellene: aki náthás, köhög, lehetőleg kerülje a zsúfolt közösségi tereket, használjon zsebkendőt, ha köhög, tüsszent. Fogyasszunk több meleg folyadékot, teát, C-vitamin tartalmú gyümölcsöket, zöldségeket (pl. alma, citrusfélék, káposzta).
A hidegfront érkezésekor a magas vérnyomás betegségben szenvedők figyeljenek tüneteikre: emelkedhet a vérnyomásuk, aminek jellegzetes tünete a fejfájás, a tarkótáji nyomás. Nagyon fontos, hogy ne feledjék el bevenni gyógyszereiket, panaszaik esetén kérjék orvosuk tanácsát. További, hidegfronttal kapcsolatos tünet a görcskészség fokozódása, ami a szívbetegeknél mellkasi szorító fájdalomként jelentkezhet, illetve előfordulhat ún. vesekő kólika is. Ez utóbbi esetben a rohamszerűen előtörő heves fájdalomérzés az ágyéki területen jelentkezik, és rendszerint az alhasba, a nemi szervekbe, a combba sugárzik. Láz nélküli hidegrázás, gyakori fájdalmas vizelési inger, szapora érverés kíséri. Ezeket a tüneteket komolyan kell venni, feltétlenül orvoshoz kell fordulni jelentkezésükkor.
Az összes halálok miatti halálozás általában véve magasabb a téli hónapokban, mint nyáron. Télen a magasabb halandóságot elsősorban a légúti fertőző megbetegedések, influenza járványok okozzák. Budapesti adatok alapján a szakemberek kimutatták, hogy télen a hőmérséklet csökkenése a szív- érrendszeri halálozás kockázatát mintegy 2%-kal növeli. Ez a hatás általában a hideghullám megérkezése után 3-7 nappal mutatható ki. Egy nemzetközi vizsgálat során összefüggést figyeltek meg a havazás és a halálos szívrohamok között, amelynek oka – úgy tűnik – inkább a téli csapadékhullás, nem pedig a téli hideg. Mindezek mellett különös figyelmet kell fordítani a kihűlés, fagyhalál megelőzésére.
Az ilyen időszakokban – ha az utak havasak és/vagy jegesek – megnő a töréssel járó balesetek száma. Budapesti vizsgálati eredmények szerint több mint 5 százalékkal is emelkedhet ez a kockázat a rendkívül hidegben, vagyis mínusz 3,9°C alatti átlaghőmérsékletű napokon.
A hideggel összefüggő betegségek és panaszok:
(Forrás: Mäkinen & Hassi 2009)
|
Hideg hatására súlyosbodó kórképek vagy bekövetkező betegségek |
Hideggel kapcsolatos tünetek és panaszok |
|
Légzőszervi megbetegedések súlyosbodása
|
Légzőszervi tünetek
|
|
Szív-érrendszeri megbetegedések súlyosbodása
|
Szív- érrendszeri panaszok
|
|
Perifériás érbetegségek
|
Perifériás keringési tünetek
|
|
Vázizom rendszeri betegségek
|
Vázizom tünetek
|
|
Bőrgyógyászati problémák
|
Bőrtünetek
|
|
Hideggel kapcsolatos sérülések, balesetek |
|
|
|
Országos Közegészségügyi Központ
ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi
