(Fotó: Reuters)
Tűz és láng – ezt a szlogent választotta 2024-es nyári olimpiai pályázatának Hamburg. A több mint 1,7 millió lakosú Hanza-város ötkarikás hívei azonban leginkább porra és hamura hasonlítottak, miután a vasárnapi ügydöntő népszavazáson – nagy meglepetésre – a választópolgárok többsége (51,6 százaléka) nemmel voksolt a nagy tervre.
„Alig tudom elhinni, hogy a hamburgiak nem kérnek ebből az elképesztő lehetőségből. A döntést azonban el kell fogadni” – nyilatkozta Michael Naumann, a tartományi jogú kikötőváros sportügyekért is felelős szenátora. Hasonlóképpen lesújtott, mondhatni hamuszürke arckifejezéssel lépett a kamerák elé Olaf Scholz polgármester. A 2011 óta kormányzó szociáldemokrata politikus szerint Hamburg és az egyes versenyeknek otthont adó Schleswig-Holstein tartomány mellett van még nagy vesztes: egyrészt a német gazdaság, másrészt a sportot szerető németek hatalmas tábora.
Hamburg, pontosabban az északnémet város politikai és gazdasági elitje óriási ambíciókkal vetette magát az olimpiai pályázatba. Azt gondolták, hogy jócskán túltesznek majd Münchenen és az ott 1972-ben megrendezett – a döbbenetes palesztin terrorakciótól sújtott – nyári játékokon. A lekörözés helyett azonban leforrázás következett. Hamburg a 2013-as München nyomában járt: a bajor tartományi főváros két éve döntött úgy, hogy köszöni szépen, nem pályázza meg a 2022-es téli olimpia rendezési jogát. „Úgy tetszik, Németország és az olimpiai gondolat – értsd: a rendezés – nincs egy hullámhosszon” – nyilatkozta Alfons Hörmann, az olimpiai sportágakat tömörítő szövetség elnöke.
A hamburgi referendum eredménye azért is meglepetés, mert a közvélemény-kutatók az igenek többségét jósolták, ugyanakkor az ellenzők táborának lényegében egy hónap leforgása alatt sikerült megfordítania a közhangulatot.
A szocdem–zöld koalíciót irányító Scholz igyekezett környezetbarát, a város adottságait figyelembe vevő, pénzügyileg visszafogott tervvel előrukkolni. A rendezési költségeket 7,4 milliárd euróra taksálták, az események helyszíne a kikötő, illetve az Elba folyó szigeteinek egyikére álmodott sportkomplexum és olimpiai falu lett volna. A volt szövetségi munkaügyi miniszter azt hangoztatta, hogy Hamburgnak és az ottani adófizetőknek mindössze 1,2 milliárd eurót kellene állniuk.
A fennmaradó 6,2 milliárd a szövetségi büdzséből jött volna, csak éppen Wolfgang Schäuble szövetségi pénzügyminiszter soha sem mondta, hogy előteremtene ekkora összeget. S a kereszténydemokrata politikust azt sem hatotta meg, hogy a hamburgi CDU támogatta a 2024-es pályázatot.
Az ellenzők főként az olimpia miatt megugró lakhatási költségekkel, az átláthatatlan finanszírozással és azzal érveltek, hogy a játékokkal csak a nagyvállalatok járnának jól. A labdarúgást, az atlétikát és más sportágakat megrázó korrupciós, valamint doppingügyek sem kedveztek a pályázatnak. Ahogyan azt egy német publicista megfogalmazta: Blatter, Beckenbauer, a szteroidok, a menekültválság meg a terror – másképpen ezek bizarr elegye – szertefoszlatott minden álmot.
(nol.hu / Dési András)
