A Magyar Amerikai Futball Szövetség (MAFSZ) első embere már 2014 óta dolgozik azon, hogy a magyar amerikai futball egyre nagyobb elismertséget szerezzen nemcsak hazánkban, de Európában is.
A sikercsapat maradt a MAFSZ élén. A július 18-i tisztújító közgyűlésen újabb három évre kapta meg a bizalmat Boda Gábor, míg az elnökség további tagjait képezi még Dr. Bóka Viktor, illetve Grátz Vilmos. Az elmúlt három évet nézve a magyar amerikai futball ismét szintet tudott lépni, amelyben a vezetőségnek fontos szerepe volt. De természetesen felnőtt válogatottunk nemzetközi szereplése, valamint klubcsapataink erősödése is nagyobb elismertséget szerzett a sportágnak. Az egyetemi világbajnokság rendezési jogának elnyerése is egy óriási lépés volt afelé, hogy a Magyarországon folyó fejlődésre nemzetközi szinten is felfigyeljenek. Azonban a koronavírus-járvány közbeszólt és így megtorpant ez a folyamat.
A harmadik mandátumát megkezdő Boda Gábor is kiemelkedőnek tartotta az elmúlt évek munkáját. Viszont a következő esztendőkben az lesz szerinte a legfontosabb, hogy stabilizálják a klubok helyzetét a járványt követően, és így folytathatják a korábban megkezdett utat.
Fotók: Bratincsák Péter, DigitalSport
Mafsz.org: Mit jelent az Ön számára, hogy ismét megkapta a bizalmat a csapatoktól, illetve hogy az elnökség változatlan maradt?
Boda Gábor: Nagyon határozott elképzelése van az elnökségnek a nem túl távoli jövőről és az odavezető útról. Mikor ránk szavaztak a csapatvezetők, erre az irányra szavaztak, amit mi képviselünk. Ezért is tartottam fontosnak a mostani „formációt” az elnökség tagjait tekintve. Minden adott, hogy hatékonyan és érdemben tudjunk dolgozni.
Mafsz.org: Kétség kívül mióta szövetségi elnökként szolgálja az amerikai futballt Magyarországon a sportág egy felívelő pályára állt. Mi az, ami Ön szerint segítette ezt elérni?
Boda Gábor: Örülök, ha ezt így látja. Kellettek az elhivatott csapatvezetők, játékosok, szurkolók, hogy tudjunk dolgozni. Mertünk nagyot álmodni. 1990-ben, amikor elkezdtük itthon az amerikai focit még nagyon nehéz dolgunk volt. Az emberek azt sem tudták mi fán terem és mindenki biztos volt benne, hogy tulajdonképpen a rögbiről beszélünk… 2005-ben már sokkal könnyebb volt, amikor a szövetséget hoztuk össze. Négy csapattal el is indult az első hivatalos bajnokság, azóta is folyamatos a fejlődés. Harminc év telt el az első szárnybontogatás, hazai megjelenése óta, 15 éve létezik a szövetség. Az egész elnökség nevében mondhatom megtiszteltetés és nagy felelősség is egyben, de egy összetartó közösséget irányítani kiváltság. Tudatosan építkezünk és ebben az egész közösségnek nagy szerepe van, az ő támogatásuk nélkül nehezen jutnánk egyről a kettőre.
Mafsz.org: Mik az elmúlt évek legmeghatározóbb és legkiemelkedőbb pozitívumai, amik valóban fordulatokat eredményeztek ebben a sportágban itthon?
Boda Gábor: A fejlődés olyan, mint egy lépcsőn haladni: kis lépések, de ott és akkor meg kell ugrani az előttünk álló akadályt. Visszatekintve nem is tűnik olyan nehéznek, de sok lépcsőt, sok akadályt kellett leküzdeni. Talán folyamatosan történelmet írunk, ha visszanézünk. Az első bajnokság, az első nemzetközi sikerek, a válogatottunk elindítása, az első komoly mérkőzések az MTK stadionban vagy az első élő televíziós közvetítés, mind óriási dolgok, amik együtt tesznek ki egy kerek, szép történetet. De a szövetség elindulásánál a létezésünk alapja volt, hogy bíró-, edzőképzés induljon, hogy magyar nyelvű szabálykönyv legyen. Ezeket ma már természetesnek vesszük, de ott és akkor ez mind nagy feladat volt.
Mafsz.org: Nemzetközi szinten is rövid idő alatt nagy léptekkel haladt előre Magyarország. Ez pedig többek között a válogatottunknak is köszönhető. Milyen szerepet tölthet be a jövőben a nemzeti csapat abban, hogy ez az elismertségünk megmaradjon?
Boda Gábor: A nemzeti csapat tagjait a csapatok adják csak úgy, mint az edzői gárdát. Fontos a csapatoknál végezett „műhelymunka”. Fontos, hogy erős gárdáink legyenek, ez segíti a válogatott munkáját is. Zászlóshajóként tekintünk a nemzeti csapatunkra, az elnökség elhivatott a válogatott fejlődése mellett. Nekünk, magyaroknak nagyon fontos a nemzeti csapat, az elővételben elkelt jegyek, teltházas mérkőzések is jól mutatják. Szerencsére állami szinten is egy támogattatható dolog, ami segíti, hogy ne a csapatok anyagi forrásából kelljen elvenni a működésére. Büszkék lehetünk a Magyar Válogatottra!
Mafsz.org: Viszont így ez a koronavírus-járvány a lehető legrosszabbkor jött. Milyen nehézséget okozott ez idén a szövetség számára?
Boda Gábor: Az elmúlt évek kemény munkája idén érett volna csak be igazán. Egyetemi világbajnokságot rendeztünk volna, már megvolt a nyolc résztvevő csapat, komoly esemény lehetett volna. Vagy a válogatottunk Eb szereplése, ahol egy lépésre voltunk a “B” csoportos győzelemtől. Támogatói szerződéseket és sok jó dolgot söpört el a vírus. Most a csapatok életben maradása a cél. Egy kicsit elölről kell kezdenünk mindent és csak reménykedünk, hogy nem lesz második hullám.
Mafsz.org: A járvány okozta károk megoldása mennyire lesz prioritás a következő fél vagy akár egy évben?
Boga Gábor: A károk enyhítése, a csapatok életben tartása a legfontosabb feladat. Sajnos még csak most vagyunk benne, de az már jól látszódik, hogy mindenhol okozott problémát. Nem gondolom, hogy pár hónap és már túl is jutottunk rajta. Félek, hogy évben vagy években kell mérni a teljes talpra állás idejét. De összefogással, figyelve egymásra talán rövidíthető a problémás időszak.
Mafsz.org: A következő három évben milyen feladatok várnak a szövetségre?
Boda Gábor: A célok sajnos a vírus miatt megváltoztak. De nem téveszthetjük szem elől azokat, amiket már korábban kitűztünk. A bajnokságaink stabilitását, új érkezők támogatását, beillesztését. Csapatokon belül a fiatalok létszámának bővítését és további toborzó programok futtatását. Fontos a folyamatos szakmai fejlődés, ami húzza majd a válogatottainkat is. De a legfőbb feladatunk a saját hazai klubjaink megerősítése. Ezt mind anyagi, mind szakmai értelemben mondom. Nehéz időszak következik, de haladunk a lépcsőn felfele töretlenül, írjuk a futballunk kis történelmét tovább nyújtva.