A tengerentúlon, a Tallahassee-ben működő Floridai Egyetemen folytatja a pályafutását a magyar úszóválogatott 19 éves sprintere, Kurdi Zsófia. A Vasas olimpiára készülő sportolója az idei év nehézségeiről, a sérüléséről és az előtte adódó nagy lehetőségről mesél.
Szombaton posztolta közösségi oldalán a magyar úszóválogatott tagja, a 19 éves Kurdi Zsófia, hogy az Egyesült Államokban, a Floridai Egyetemen folytatja az úszást és a tanulmányait. A tokiói olimpiára készülő sportoló, így ha minden jól megy, szeptembertől a tengerentúlon készül, feltéve, ha addigra kiadják a vízumokat.
Hogyan érkezett a különleges lehetőség? Mikor döntötte el, hogy az Egyesült Államokban szeretné folytatni a karrierjét?
Már tizenhárom éves korom óta nagy álmom volt, hogy egyszer kint versenyezhessek. Az elmúlt két évben pedig elhittem, hogy összejöhet, képes vagyok rá. Még tavaly elköteleztem magam a Floridai Egyetemhez, augusztusban voltam is kint, de csak a múlt héten vált biztossá a helyem, a második vizsga után. Egyébként több egyetem megkeresett emailben, Auburnben is voltam, de a floridai iskolát választottam, mert nagyon tetszett a hely, el tudtam ott képzelni magamat.
Mi futott át az agyán, amikor megtudta, hogy valóra vált az álom?
Még most sem igazán hiszem el, hogy az a munka és áldozat, amit hosszú évek óta hozok ezért a sportágért, ennyire megtérült. Hatalmas köszönettel tartozom a családomnak, a barátaimnak, a tanáraimnak, és természetesen az edzőimnek, Lőrinczi Györgynek és Bodó Kittinek is. Ők is egyértelműen támogattak a döntésemben, úgy gondolják, hogy sprinterként jó helyem lesz az Egyesült Államokban, muszáj megragadnom ezt a lehetőséget.
Belső építészetet fog tanulni. Miért éppen ebbe az irányba szeretne továbbmenni?
Először a filmes szakma járt a fejemben, de végül átgondoltam, és másképpen döntöttem. Régebben sokat játszottam a Sims nevű játékkal, amelyben szintén nagyon szerettem berendezni a lakásokat, házakat, és úgy gondoltam, jó lenne ezt nagyban is kipróbálni.
Mozgalmas hónapokat tudhat maga mögött, a Dunaharaszti MTK-ból a Vasasba igazolt, és régi sérülésével is bajlódott. Mennyire volt nehéz ez az időszak?
A klubváltás miatt a sorsdöntő országos bajnokság előtt egy hónappal egy hétig nem tudtunk edzeni, de szerencsére a Vasas befogadott minket, és azóta is minden támogatást megad. Aztán végül ob sem lett a koronavírus-járvány miatt, nekem pedig a rehabilitációról szólt ez az időszak, így nekem sok más versenyzővel ellentétben jól jött, hogy egy évvel csúszik minden. Kiskorom óta csípőferdüléssel bajlódom, ami nem javult meg teljesen, valamint kiderült, hogy gerinccsatorna-szűkületem is van… Most viszont szerencsére van idő a kezelésekre, és abban bízunk, hogy szeptemberre sikerül a végére járni, és százszázalékos erőbedobással kezdhetem a következő szezont.
A budapesti felnőtt Európa-bajnokság és a tokiói olimpia is egy év múlva lesz. Hogyan tekint előre?
Ugyanazok a célok, mint eddig, természetesen ki szeretnék jutni a magyar válogatottal ezekre a versenyekre. A jelenlegi tervek szerint jövő márciusban lesz az országos bajnokság, arra mindenképpen szeretnék hazajönni Amerikából, aztán pedig meglátjuk, mire leszek képes. Nagyon bízom benne, hogy a kinti közeg csak pozitív hatással lehet a teljesítményemre.
Forrás, fotó: utanpotlassport.hu, MÚSZ
