Konzultáción járt a Magyar Olimpiai Bizottság székházában a hazai tenisz- és tollaslabda-szövetség vezérkara.
A Magyar Tollaslabda Szövetség aktualitásait Csorba József elnök ismertette. A közelmúltban Bálega Tibor főtitkár helyét Joó Melinda vette át.
Fábián László MOB-sportigazgató a megbeszélés elején hangsúlyozta, hogy a sportág fejlődésen megy keresztül, jelentős sikerként könyvelhető el a riói olimpiai részvétel is; hogy 21 magyar érdekeltségű sportág közt a tollaslabda is jelen volt, Sárosi Laura képviseletében.
A tokiói tervek közt egy női és egy férfiversenyző indulása szerepel az egyéni versenyszámban, a párosnak nem sok realitása lenne. Problémát jelent a kvalifikációs időszakban, hogy rengeteg versenyre kell elutazni szerte a világban – például Dél-Amerikába, Óceániába –, ami igen költséges. Ez azt is jelenti, hogy néhány sportághoz hasonlóan – ilyen például a triatlon vagy a judo – mintegy 15 alkalommal kell csúcsformában teljesíteni.
Elhangzott, hogy új szakág térhódítása várható: a „beach-tollaslabdázást” előbb-utóbb az olimpia műsorára is szeretnék belobbizni. Ebben közreműködhet a 9, tollaslabdát is képviselő NOB-tag.
A sportág vezetői elmondták, hogy jó úton halad az utánpótlás, népszerű az iskolai program és a diákolimpia, de a csarnokért komolyan meg kell küzdeni más sportágakkal; kimondottan tollaslabda-csarnok mindössze négy van az országban. Pécs és Budapest kiemelt helyszíne a sportágnak. Egy közösségi erővel is bíró diákolimpián 15-16 pályán kellene a küzdelmeket párhuzamosan lebonyolítani.
Az Európa Játékokon összesen négy magyar tollaslabdázó vesz részt, egy női páros, illetve egy-egy női és férfi egyéni induló.
2021-ben Miskolc az európai egyetemek bajnokságának fog otthont adni.
A sportágban OKJ-s edzőképzés működik, a cél a szakedzők képzése lenne. A tanárképzésben már oktatott sportág a tollaslabdázás.
A Magyar Tenisz Szövetséget Richter Attila főtitkár, Juhász Gábor sportigazgató és Pelva Gábor válogatott vezetőedző képviselte.
Mint arról a sportvezetők beszámoltak, a tokiói kvalifikáció kapcsán Fucsovics Mártonnal és Babos Tímeával is számolna a hazai szövetség; előbbi egyéniben indulhatna, míg utóbbi női párosban. Kettejük kijutása esetén akár vegyes párosra is összeállhatnának. Női párosban többen is szerepelhetnének Babos oldalán, a másik versenyző kiléte így kérdéses. A kvalifikációt nehezíti, hogy Rióval ellentétben Tokióban már nem osztanak szabadkártyát.
Az Európa Játékok programjában nem szerepel a tenisz, a júliusi EYOF-on viszont négy magyarért is szoríthatunk majd. A versenyt vegyes korosztályban rendezik, ráadásul a junior Európa-bajnoksággal egy időben, így a válogatottak valószínűleg nem a legerősebb kereteikkel utaznak Bakuba. A szövetség a lányoktól párosban a legjobb nyolc közé jutást sem zárja ki, a fiúknak a tisztes helytállás lehet a céljuk.
Az elit utánpótlásképzésben jelentős előrelépés tapasztalható, hiszen az elmúlt időszakban szinte minden Grand Slam-versenyen volt junior korú magyar teniszező, többen a legjobb nyolc közé is bejutottak. A szövetség jelenleg egy nagyjából 50 ezer fős iskolai bázissal számol, akik közül a cél 10 százalékuk bevonása a magyar versenyrendszerbe. A tehetségek támogatásában is jelentős szerepet játszik a Nemzeti Edzésközpont (NEK), amely magas szintű infrastruktúrát biztosít a sportolóknak.
Edzőképzés országszerte a Testnevelési Egyetemen, valamint Egerben folyik, mindkét esetben BSc szinten. A szakmai anyagok előkészítésében aktív szerepet vállal a szövetség, illetve saját, belső képzéseket is tartanak, melyek keretében a Nemzetközi Tenisz Szövetség (ITF) által akkreditált edzői státuszt is szerezhetnek a trénerek.
A versenyszervezést illetően fontos megemlíteni a Hungarian Opent, amely az ország egyetlen ATP 250-es tornája. Ennél magasabb szintű nemzetközi megmérettetés vendégül látásához jelentős infrastrukturális fejlesztésekre lenne szükség. A sok kis pálya mellett jelenleg 2 centerpálya található Budapesten, melyek komoly nemzetközi versenyek rendezésére alkalmasak.
(MOB, fotó: MOB)
