Ha uruguayi szimpatizáns lennék, azt mondanám, minden a legjobb forgatókönyv szerint alakult a vb első játéknapján. Más kérdés, hogy a franciák elleni értékes pontszerzés mellé harmatos játék párosult, így nem is merem kijelenteni, hogy Forlánék hivatalosan is bejelentkeztek volna a továbbjutó helyek valamelyikére.
Egyik csapat sem készült meglepetéssel: a franciák a megszokott 4-3-3-at vitték színre, míg Uruguay az úgyszint hagyományosnak mondható 3-4-1-2-ben futott ki a pályára. Ezzel tudatosan átadták az irányítás lehetőségét a Domenech-csapatnak, visszahúzódtak saját térfelükre és látszatra agilis, szívós védőmunkával csakhamar el is vették a tűzben-lázban azért nem játszó francia támadók kísérletező kedvét. Még a mérkőzés viszonylag pörgős első szakasza sem vetített túl sok jót előre a franciák számára, a folytatás pedig pláne nem, hiszen ha komoly terveik vannak ezen a világbajnokságon, akkor nem egy és nem két olyan ellenfelet kell majd legyőzniük, amely hasonló mentalitásban veszi fel ellenük a harcot. Az uruk az elől lévő három kreatív futballistájukban bíztak: a két sztár, Forlán és Suárez motiváltan vetette bele magát a küzdelembe, az már más kérdés, hogy használható labda alig jutott el hozzájuk. Ezért javarészt Ignacio González a felelős, aki klasszikus irányítóként nem tett túl sokat az uruguayi támadójáték folyamatosságáért (az MTV stúdiójában szakértő Hajnal alighanem hatékonyabban látta volna el ezt a feladatkört), míg a többi játékosnak minden erejét elvette a védekezés, s nem maradt energiája felérni (legtöbbjük engedélyt sem kapott erre).
A franciák játékában nem volt meg a kellő lendület sem a csatárok, sem a második hullámból érkező középpályások részéről, így pedig nehéz alkotni. Az idősödő Anelka és Govou jelenléte statikussá teszi a csapat játékát, ezen pedig az egyébként erős (bár kevés váratlan megoldásra képes) középpályássor sem képes változtatni. A hajrára sem változott igazán a játék képe, jöttek persze a francia szélső bekkek felfutásai, na meg a cserék, akik hellyel-közzel színt is tudtak vinni a gallok támadásaiba, de gólhoz, ziccerekhez ez sem volt elegendő.
Ez pedig azért is különösen fájó, mert helyenként azért szép játékot is hozott ez a 90 perc, amit a délutáni derbiről nem feltétlen mondhatok el – bár minden tiszteletem Mexikóé és Dél-Afrikáé. Egyelőre tehát minden nyitott az A-csoportban – azt pedig csak remélni tudom, hogy mindhárom, minőségi futballra képes válogatott a szebbik arcát mutatja majd a következő fordulókban.
Uruguay-Franciaország 0-0 (0-0)
Fokváros, Green Point Stadion
Jv: Nishimura (japán)
Uruguay (3-4-1-2): Muslera – Lugano, Godín, Victorino – Pérez (Eguren, 88.), Á. Pereira, Ríos, M. Pereira – I. González (Lodeiro, 63.) – Suárez (Abreu, 74.), Forlán
Franciaország (4-3-3): Lloris – Sagna, Gallas, Abidal, Evra – Toulalan, Gourcuff (Malouda, 75.), Diaby – Govou (Gignac, 85.), Anelka (Henry, 72.), Ribéry
