Zlatan Ibrahimovic az UEFA hivatalos honlapjának adott interjút, amelyben elárulta, hogy tavaly komolyan felmerült benne a visszavonulás gondolata, valamint arról is beszélt, hogy milyen nagy kihívást vállalt, amikor 38 évesen visszatért a Milanhoz.
“Az első kérdés, amit feltettek nekem a Milanba való visszatérésemkor a korábbi játékosokkal kapcsolatos volt, akik visszatértek és nem tudták teljesíteni az elvárásokat, mint a klubnál töltött első időszakukban. Mi a különbség köztük és köztem? A válaszom egyszerűen az volt, hogy soha nem vesztettem el a szenvedélyemet az iránt, amit csinálok. Minden alkalommal, amikor kimegyek a pályára úgy érzem magam, mint egy kisgyerek, aki először eszik édességet. Megértettem, hogy a labda a legjobb barátom és azt akarom, hogy az egész hátralévő életemben az legyen.” – mondta Ibrahimovic az UEFA-nak.
“Az élet a kihívásokról szól. Úgy éreztem, hogy eleget tettem és az egyik pillanatban elkezdtem azon gondolkodni, hogy folytassam-e a játékot vagy sem.”
“Nagy kihívás volt számomra visszatérni ide, hogy megváltoztassam a mentalitást, a helyzetet és tudatosítsam a csapatban, hogy miről szól és mi a Milan. Az a Milan, amit én ismerek, a Milan, amit az egész világ ismer.”
“Amikor pályára lépek, mindig viszem magammal a karakteremet, a személyiségemet és nyilvánvalóan a kvalitásaimat is. Nagyon nagy nyomást gyakorlok a csapattársaimra és igyekszem mindenkiből a legtöbbet kihozni. Vannak, akik jól viselik, mások kevésbé és nem tartanak ki. Ők nehézségbe kerülnek, mert csak akkor teljesítenek magas szinten, ha szükséges, de én úgy döntök, hogy mindennap ezt kell tennünk. Ahogy dolgozol az edzéseken, úgy játszol a mérkőzéseken.”
“Akár fiatal, akár idős vagy, ha a csapattársam vagy ugyanolyan nyomást gyakorlok rád, mert ha itt vagy a Milanban annak oka van. Azért vagy itt, mert elég jó vagy. Nyilvánvalóan a pályán kívül máshogy beszélek és máshogy viselkedek a fiatalokkal, mint az idősebbekkel, de a pályán mindenki egyforma számomra.”
“Soha nem vagyok elégedett és mindig többet akarok. Talán ezért vagyok itt ma és ezért vagyok képes ilyen magas szinten játszani és véghez vinni azt, amit csinálok. Nem látom, sem a jelenben, sem a múltban, hogy sokan képesek lennének erre, mint amire én.”
“Úgy tekintek magamra, mintha Benjamin Button lennék. Minden egyes nappal fiatalabb vagyok. Megígérem, hogy addig fogok játszani, ameddig csak tudok. Amíg képes vagyok rá, magas szinten fogok futballozni. Azon a napon, amikor már nem tudom megtenni, abbahagyom a játékot, mert éreznem kell, hogy életben vagyok és valamit visszaadhatok.”
