Olimpiai bajnokok adtak át érmeket a Nemzeti Játékok zárónapján is!
Hogy kinek volt ma nehezebb napja? A sportolónak, aki a dobogón szeretett volna állni, vagy a tudósítónak, aki szeretné megosztani minden olvasójával az összes izgalmas, vagy épp megható pillanatot, amely a 16 sportágban zajlott szombaton? Továbbadni mindenkinek az érzést, a hangulatot, amely a sportpályákon, a csarnokokban, az uszodában, a tornatermekben szétáradt a levegőben, amit csak azok értik, akik már voltak speciális sportolók versenyén és átéltek hasonlót. Ezt nem lehet megszokni és különben is mindig más, de a legtöbb esetben nem hétköznapi érzés. Látni az önkénteseket, akik – talán nem is tudták, hová jönnek – őszintén gratulálnak és szorosan átölelik a dobogóról leugró sportolót, akivel 2 napja találkoztak először. A bírók arcát, akik szigorúak próbálnak lenni, hiszen azért bírók, de tekintetükkel mégis megsimogatják az időnként csetlő-botló speciális sportolót és segítenek túllépni azon a fokon, amikor már esetleg feladná. Egyszóval, ha csőre is van töltve a fotó felszerelés, vagy a videó kamera, akkor sem könnyű megörökíteni azt, ami nem mindig látható, de nagyon is érezhető. Mégis igyekeztünk, hogy megörökítsük és átadjuk a legszebb, legőszintébb, legnehezebb, leginkább felemelő – és folytathatnám a legek sorát – pillanatokat kapjuk el mind a 16 helyszínen. Bízom benne mégis, hogy a sok fényképezőgép, telefon és videó kamera megörökített néhány pillanatot, amelyre hosszú ideig lehet majd emlékezni és ki lehet bővíteni a történettel és Szentes városát, a VII. Nemzeti Játékokat megőrizni emlékezetünkben és szívünkbe zárni, mint felejthetetlen emléket.
A Speciális Olimpia versenyein nagyon sok az érem. Ebben is különleges a mi versenyszabályzatunk. Az, hogy „Mindenki Győztes”, nem csak egy mottó. Így volt ez Szentesen is: szombaton az esőt felváltotta az éremeső, amely elismerések egy részét a sportolók közvetlenül a versenyek után, mások később az Olimpiai Faluban vehették át. A búcsúestre is jutott az ünnepélyes díjátadásból. Az utolsó napon már minden feszültség, izgalom elmúlt. A sportolók, sportvezetők, önkéntesek, VIP vendégek, már arról beszélgettek úton-útfélen, hogy milyen kár, hogy vége…
Meg vagyok győződve arról, hogy a versenyek közben számtalan vidám pillanat adódott, reméljük a szentesi poénok, anekdoták még évek múlva is szájról szájra járnak majd.
Nekem egyelőre négyet sikerült csak begyűjtenem a szakágvezetőktől, ezt megosztom veled kedves olvasó:
Az első: (nem kacsa): Az atlétika pályán ma már nem kellett a rossz idővel küzdeni, de a nagy meleg sem tette próbára a sportolókat. A vadkacsák, amelyek pénteken elfoglalták az atlétika pálya egy részét az esőben, ma már elsétáltak a Kurca folyó mellé pancsolni, illedelmesen átadva a helyszínt az atlétáknak.
A Horváth Mihály gimi tanárai aggódtak, hogy a bocsa szakág versenyzői megzavarják hangoskodásukkal a német nyelvvizsgát. Miután elkezdődött a verseny olyan csend volt a tornateremben, hogy végül a tanárok amiatt aggódtak, hogy a német nyelvvizsga zavarja meg a bocsa versenyt.J
A bowling szakág versenyzői jó ideje járnak rendszeresen edzésre. Egy ideje csatlakoztak hozzájuk nem speciális sportolók, akiket köreinkben partnerjátékosoknak nevezünk. Többnyire a speciálisokat szokták segíteni, bátorítani a „partnerek”. Nos ez a szentesi Chicago Bowling Centerben épp fordítva történt. A partnerjátékosok lerágták az összes körmüket, remegő lábakkal indították útjára a golyót. Tény. ami tény: a strike-okat inkább a speciálisok dobták. Na nem baj, majd belejönnek 
a partnerek is, csak legyenek kitartóak.
Az úszók eredményhirdetését többek között két híresség, olimpiai bajnok: Darnyi Tamás és Wladár Sándor tisztelte meg jelenlétével. Záróakkordként a sportolók őket tüntették ki. Lengyel Lajos, az MSOSZ elnöke első helyezett lett, Darnyi Tamás a dobogó második fokára állt fel, Wladár Sándor pedig bronzérmet vett át Wiesnerné Oravecz Éva szakágvezetőtől, akinek – elmondása szerint – pályafutása alatt ez a helyezés eddig nem adatott meg, így nagyon megörült a különleges kitüntetésnek.
Az utolsó nap versenyei rendben lezajlottak. Délután megtelt az Olimpiai Falu, vagyis az SO sportolók szórakoztatására, szabadidős tevékenységére szolgáló terület. Sokan felkeresték az egészségügyi szűrővizsgálatot végző standokat. A búcsúesten megtelt a városi sportcsarnok. Vezetőink megköszönték Szentesnek, hogy befogadta a rendezvényünket, a város polgármestere pedig örömmel fejezte ki elismerését a sportolóinknak a nagyszerű teljesítményért. Szabó Linda a sportolók nevében köszönte meg a szervezést és a szép napokat Szentesen.
DJ Lupy és Baby Gabi pedig táncra invitálta az elégedett és jókedvű speciális olimpikonokat.
Viszontlátásra Szentes! Nagyon szép emlékeket viszünk haza mindannyian. Kialudt az olimpia lángja, de reméljük csak rövid időre. Ugye nem kell ismét 15 évet várni, hogy újra fellobbanjon?!
Az esemény fotóalbuma elérhető az alábbi képre kattintva:
Szöveg: Békéssy Klára
