Volt jobb, lesz jobb, de ma (annyira) nem jó

A kilencnaposra széthúzott olimpiai program laza délelőttökkel telik – a harmadik nap három szám volt mindössze terítéken, két magyarral. Sajnos, egyiküknek sem sikerült a döntő: Jackl Vivien 400 vegyesen nem tudta azt hozni, amit szeretett volna, míg Sárkány Zalán újabb egyéni csúcsot jött, ám a 800 gyors “atomerős” mezőnyében ez sem volt elég a továbbjutáshoz.

Jackl Vivien áprilisi, 4:34-es robbantása óta elsőszámú női reménységünkké lépett elő az olimpián. Amikor a belgrádi Európa-bajnokságon a délelőtti 4:39-re délután 4:38-at jött, amivel ezüstérmes lett – az ob-n úszott idejével nyert volna –, edzője, Kocsis Erzsébet jelezte: most az volt a cél, hogy kétszer ússzon 4:40-en belül, szoknia kell ezt, mert Párizsban ugyanez kell majd.

Nos, a tréner pontosan látta, milyen úton kell végig menni – illetve, most, az előfutamok után fogalmazzunk úgy: kellett volna. A 4:39 biztos finálét jelentett itt Párizsban is, csakhogy Vivi az elejétől fogva inkább szenvedett, csupán 4:44-et tudott kisajtolni magából, ami a 14. helyre volt elég. Sovány vigasz, hogy belgrádi legyőzője, az izraeli Gorbenko szintén leesett a szerről. Persze, egy 15 és fél éves úszóról beszélünk, azaz felesleges morgolódni – Vivi négy, de sokkal inkább nyolc év múlva lehet a csúcson; tapasztalatszerzésnek elsőrangú volt ez is, és azt se feledjük: 1500-on még lehet egy gurítása.

Ami miatt azért picit fáj a szívünk, az egy történelmi széria, melynek folytatását leginkább Vivitől remélhettük. Így ugyanis már kevés a remény, hogy a hatvan éve tartó sorozatunk ne szakadjon meg itt, Párizsban. A vegyesúszás 1964-es olimpiai debütálása óta soha nem fordult még elő, hogy legalább egy magyar úszó ne jusson el egyik távon a fináléba akár a férfiak, akár a nők között. Hogy az éremhalmozásról ne is beszéljünk (Los Angelest nem számítva 1980-tól 2016-ig a sydney játékok kivételével mindig állt magyar a dobogón) – most viszont Zombori Gáboron a világ szeme; és mi tagadás, a vasárnapi 400 már finoman jelezte, nem érzi magát olyan formában, hogy kétszázon el tudná verekedni magát a fináléig, de a remény hal meg utoljára.

Ugyanakkor ne feledkezzünk meg Sárkány Zalánról, aki 400 után 800-on is egyéni csúcsig hajszolta magát az előfutamokban, de olyan bitang erős a mezőny, hogy még ezzel sem tudott akárcsak a finálé küszöbéig eljutni. Ő is 14. lett, de teljesen más hangulatban nyilatkozott, mint Vivien, hiszen ő elsősorban az 1500-ra fókuszál, és az, hogy eddig mindkétszer megjavította saját legjobbját, legalábbis jó jel.

Végül még annyival tartozunk, hogy megosszuk Kós Hubert késő esti üzenetét a 100 hát kapcsán – komoly gondolatok világbajnokunktól. “Őszinte leszek: én már reggel tudtam, hogy ez lesz. Négy darab százat leúszni két nap alatt maximumon – a váltóban és háton – nem egyszerű. Tizennegyedik idővel jöttem ide, reggel sajnos a külső pályán nem láttam, ki, hol van, jobban nyomtam a kelleténél. Este a rajtgépre felállva már éreztem a lábaimon, hogy ez kőkemény lesz, így is 53 alatt tudtam jönni megint – magyar hátúszónak ez korábban nem sikerült, nekem egy nap alatt kétszer is, erre büszke vagyok. Tudom, hogy a reggeli csúcs után mindenki többet várt tőlem, de fogadjátok el, hogy most ebben ennyi volt. Három századdal maradtam le, de hiszem, hogy semmi sem történik véletlenül. A kétszáz előtt ez a két nap regeneráció nekem nagyon jól jön, miközben több vetélytársam ma este még egymást fogja gyepálni. Nekik a száz a specialitásuk, én ha még lejjebb szorítom az időmet, akkor esetleg bejövök ötödiknek vagy hatodiknak – ehelyett most már minden idegszálammal a kétszázra készülhetek.”

Nyilatkozatok

Jackl Vivien

“Nem ez volt a terv… Úgy számoltunk, hogy 4:40-en belül kell úszni, és azzal be lehet kerülni a döntőbe. Teljesen más felkészülést csináltunk, mint Belgrád előtt – ott is volt formába hozás, mert ezerötszázon is akartam szintet úszni, ami sikerült. Most viszont nem tudtam azt a ritmust úszni, amit szerettem volna, nagyon nem… Sajnálom, mert a cél egyértelműen a döntő lett volna.”

Sárkány Zalán

“Az egyéni csúcsnak örülök, a helyezésnek kevésbé, mert nyilván megfordult a fejemben, hogy jó lenne döntőbe kerülni. De hát atom ez a mezőny, elképesztő, milyen idő kellett reggel is, és hogy kik nem jutottak be, Wellbrock, a török junior világrekorder Európa-bajnok… Pedig éreztem magamban az erőt, hogy még bírtam volna ezt a tempót – az örömteli, hogy az összes ötvenem 30 alatt volt, ezt kell tartani, és akkor az ezerötszáz jó lesz. Nyilván az a fő számom, ott akarom igazán megmutatni – a két egyéni csúcs reggel azért erősíti bennem az érzés, hogy sikerülhet.”

A magyar versenyzők eredményei, 3. nap, délelőtt

Férfiak

800m gyors: 14. Sárkány Zalán 7:48.90

Nők

400m vegyes: 14. Jackl Vivien 4:44.47

A Volt jobb, lesz jobb, de ma (annyira) nem jó bejegyzés először Hírpláza-én jelent meg.