A 19 éves ausztrál műugró nullapontos világbajnoki ugrásán nevet a fél világ, pedig a még fejesugrásnak is balul sikerült mutatvány a hatalmas tehetség személyes tragédiája. Kockázat, balszerencse és a lelkierő hiányának együttese Maddison Keeney-ből, a lehetséges örökös győztesből örökös vesztest farag?
eFBé • „Igen, izgulok. Mindig. És megint remegtem az utolsó ugrás előtt” – mondta az akkor 18 éves Maddison Keeney, miután ezüstéremmel a nyakában lépett le a pódiumról. 2014 augusztusának elején a skóciai Edinburgh-ben, a Brit nemzetközösségi játékokon „csak” az aranyérmét cserélte ezüstre 1 méteren (a játékokat Glasgow-ban tartották, a műugrást „átköltöztették” Edinburgh-be – A Szerk.).
Sikeres ugrás Maddison Keeney-től 2014-ben Sanghajban, a Világ Kupán
Egy hónapra rá a junior-világbajnokságra Maddison Keeney biztos esélyesként érkezett – az utolsó előtti sorozatig a nyakában érezhette a legfényesebb medált, ám végül bronzéremmel, sírva távozott. Kazanyban már érem sem jutott az edzője szerint 2016-ban Rióban abszolút bajnokesélyes Keeney-nek: nullapontos utolsó ugrásával a döntő mezőnyének utolsó, 12. helyén zárt az ausztrál tehetség.
Az ok minden esetben ugyanaz: a kockázatvállalás. Az új-zélandi születésű Keeney alapfilozófiája az, hogy aki a legjobb a világon, az nem úgy győz (mint például Kazanyban az olasz Tania Cagnotto), hogy közepes pontszámból induló ugrásokkal biztosra megy. Helyette kockáztat és olyan ugrást mutat be, amilyet a női mezőnyben – 1 méteren – más nem. A kazanyi fináléban ez a két és fél szaltó előre csukamozdulattal, egész csavarral lett volna – férfiak ugorják 1m-en, a hölgyek 3 méteren.
Íme az ominózus ugrás az olimpiai ezüstérmes Bree Bryant-Cole-tól – pontosan végrehajtva, 3 méteren:
Ugyanez sikertelen formában Keeney-től 1 méteren, a világhálót egy nap alatt bejárt videón:
„Úgy gondolom, Maddison a legerősebb, legdinamikusabb ugró a jelenlegi női mezőnyben, ezért is képes olyan ugrásokra, amilyenekre a versenyzőtársak nem. A lelkiereje még nincs egyensúlyban a fizikaival, de ha az bekövetkezik, verhetetlen lesz” – véli Chava Sobrino, a Keeney-vel is dolgozó tréner, az ausztrál műugró-utánpótlásprogram vezetőedzője.
Keeney a számára szokásos koreográfiával építette fel a világbajnoki döntőbeli szereplést: az alacsony pontszámú, könnyen kivitelezhető első ugrást fokozatosan magasabb nehézségi fokozatú (mind 3.0 vagy afölötti) ugrások követték. Így lépegetett előre Keeney a tabellán: az első sorozat után a 10., aztán sorrendben a 9., a 7., az utolsó sorozat előtt pedig a 4. volt összesítésben, és ha bejön a vállalt kockázat, a dobogóra felléphetett volna. Ahelyett lelkileg összetörten készülhet a számára kevésbé fontos, 3 méteres versenyre. A vele foglalkozókkal együtt pedig elgondolkodhat azon, hogy miben kell változtatni a közeljövőben ahhoz, hogy az ausztrál bajnokságokon kívül is ő legyen a mezőny elején.
Érvénytelen ugrás
Nulla pont jár a versenyzőnek akkor, ha az előre megadott ugrástípustól negyed vagy több szaltóval, illetve csavarral eltér. Szintén érvénytelen ugrásnak minősül az, amikor a versenyző teljesen mást ugrik, mint a megadott, hiszen ebben az esetben teljesen más a kiinduló pontszám/nehézségi fokozat is.
