„Úgy pörgök, hogy Úristen”

Magyari Alda Manon nem ismer lehetetlen: általában mindent megszerez, amit akar. A 15 éves vízilabdakapus most éppen a hollandiai leány U19-es Európa-bajnokságon akar minél jobb eredményt elérni a magyar csapattal.

Pusztai Viola • „Soha ne mondd, hogy soha” – Magyari Alda Manon szereti az idézeteket, azok közül is ez a klasszikus a kedvence. Eszerint él, sportol, vízilabdázik. Most éppen a szeptember 10-én kezdődő hágai leány U19-es Európa-bajnokságra készül, tizenöt évesen – októberben tölti be a tizenhatot –, a csapat legfiatalabb tagjaként. De nem világversenyújoncként, mert a tűzkeresztségen már tavaly, az U17-es Eb-n átesett.

– Azért furcsa, hogy a többiek két-három évvel idősebbek nálam, de mindenképpen előny, hogy szerepeltem az Eb-n, így a debütálás izgalmain már túl vagyok – mondja a POLO SC kapusa, aki bölcsődésként ismerkedett meg a vízzel, a kapuba pedig az egyik Kishableány-tornán állt be. – Azóta engem onnan ki sem lehetett szedni, nincs az a pénz, amiért a mezőnyben játszanék. Nagyon jó érzés, amikor látod az ellenfél arcát, miután kivédtem a lövését, de persze ha belövi, akkor az meg nagyon rossz. A csapattársaim mindig nyugtatnak, de nekem az olyan, mintha megszúrnának.

Szeret irányítani, ami a szívén az a száján, s bár próbálkozott már azzal, hogy nyugodtan védje végig a meccseket, ezt nem sikerült megvalósítania. Így a serdülőbajnokság döntőjében sem.

– Olyan ideges voltam, olyan vörös volt a fejem, hogy azt sem vettem észre, hogy ötméterest védtem. Nyertünk az UVSE ellen, és a szülők, barátok gratuláltak, hogy megfogtam az ötöst, meg az ejtést – utóbbi a kapusok rémálma az emberhátrány mellett –, én meg alig hittem el. Meccs közben úgy pörgök, hogy Úristen.

A csapattársai kifejezetten szeretik, hogy irányítja őket a vízben, sőt, kérik is, hogy segítsen nekik a védekezésben. Az előző bajnokságban a szentendrei Kópé felnőtt-, illetve a budapesti POLO SC ifjúsági és serdülőcsapatában játszott, s mindegyikben kezdőként számítottak rá. Egyáltalán nem bánja, hogy idősebbek ellen kell védenie, mint mondja, annál többet tud fejlődni, minél erősebb lövések jönnek a kapujára.

Teljesítményére a szakma is felfigyelt, hiszen idén ő is azok között volt, akik elnyerték a legjobb utánpótláskorú játékosoknak járó, nívós Szalay Iván-díjat.

– Nagyon örültem az elismerésnek, úgy gondolom, megérdemeltem, hiszen remekül sikerült az évadom, jól védtem, és sok mindenben fejlődtem. Remélem, egyszer én is felnőttválogatott leszek, mint azok, akik a korábbi években érdemelték ki a díjat.

Most persze még azért dolgozott keményen a nyáron, hogy szerepeljen az U19-es Európa-bajnokságon. Bár Faragó Tamás szövetségi kapitány négy kapust is meghívott, Lekrinszki Ginával, akivel a tavalyi Eb-n is megosztották a feladatokat, megfogadták, hogy most is karöltve utaznak Hollandiába. Nos, ez összejött.

– Az élet minden területén harcolok, megszerzem, ami nekem kell. Emellett nagyon sokat beszélek – jellemzi önmagát Alda Manon, aki nagyon szereti a különleges nevét. – Anyukám Belgiumban dolgozott, ott hallotta a Manon nevet, és akkor eldöntötte, ha lánya lesz, így hívja. Az Alda olasz eredetű név, azt apukám hallotta, és összerakták a kettőt.

Semmi kétség, az Eb-n is mindent megtesz a válogatott sikeréért, és minden bizonnyal szem előtt tartja a másik kedvenc idézetét is, amelyet egykor Kemény Dénes mondott: „Álmokat ébreszteni, célokat kitűzni csak úgy lehet, ha azok nem hiú, valóságtól elrugaszkodott ábrándok, hanem szívós munkával elérhetők.”

Forrás: www.utanpotlassport.hu – RSS