Alexandre Pato különleges vendég volt a Milan hivatalos Twitch csatornáján és hosszú interjút adott, amelyben beszélt a kezdetekről, a debütálásáról, a sérülésekről, az első milanellói napjáról, valamint a távozásáról is.
A MILANRÓL
“Mindig öröm a MilanrĂłl hallani. Nem felejtettem el az olasz nyelvet, sok barátom van, akik olaszul beszĂ©lnek. Egyszer volt olyan, hogy egy hosszĂş olaszországi idĹ‘szakom után hazamentem BrazĂliába Ă©s elfelejtettem pár dolgot portugálul.”
A TĂVOZĂSĂRĂ“L
“A Milan szerelem volt elsĹ‘ látásra számomra, amikor csatlakoztam a csapathoz. 2013-ban nem akartam távozni. A Milan mindig a szĂvemben marad.”
A NAPOLI ELLENI DEBĂśTĂLĂSĂRĂ“L
“Csodálatos bemutatkozás volt. MegprĂłbáltam ellopni egy gĂłlt RonaldĂłtĂłl. Fantasztikus idĹ‘szakot töltöttem a klubnál. Az Ă©rkezĂ©semkor mĂ©g gyerek voltam. Kritikák? MegĂ©rtettem, hogy ezek a futball velejárĂłi. Mindig is nagyon tiszteltem az ĂşjságĂrĂłkat Ă©s azokat, akik a labdarĂşgásrĂłl beszĂ©lnek. Ezt a játĂ©kosoknak el kell fogadniuk. Ha valaki nagyon fiatalon csatlakozik egy csapathoz, akkor olyan emberekre van szĂĽksĂ©ge, akik közel állnak hozzá. Én egyedĂĽl voltam, miután vĂ©get Ă©rt az edzĂ©s. A pályán viszont jĂłl szĂłrakoztam Ă©s Ăşgy játszottam, mintha az utcán lennĂ©k. Nem szeppentem meg, hogy kik a csapattársaim, egyszerűen jĂłl Ă©reztem magam velĂĽk. A Milan mĂ©gis olyan volt, mintha az otthonom lenne, a családom.”
A SÉRĂśLÉSEIRĹL
“Sajnos minden a sĂ©rĂĽlĂ©sekkel kezdĹ‘dött. Aztán Ăşjra pályára lĂ©ptem Ă©s a sĂ©rĂĽlĂ©sek visszajöttek. Vissza kellett mennem BrazĂliába, de nem Ă©n döntöttem Ăgy. UtĂłlag megtudtam, hogy a Milan csak kölcsön akart volna adni, de sajnos nem Ăgy törtĂ©nt. Hatással volt rám a hazatĂ©rĂ©s, majd számos klubban játszottam Ă©s most itt vagyok 31 Ă©vesen. Teljesen más a mostani felfogásom, mint 18 Ă©vesen.”
A JĂTÉKRĂ“L
“Manapság a futball nagyon gyors Ă©s elveszett a játĂ©kosok fantáziája. RĂ©gebben tudtam, hogy mindig tiszta labdát kapok Ă©s tudtam, hogy a kapu közelĂ©ben kell maradnom. Szerettem a Barcelona ellen játszani, mert sok terĂĽletet hagytak. A Bajnokok Ligája-meccsen az elsĹ‘ percekben rĂ©st láttam a vĂ©delemben Ă©s sprinteltem. ValdĂ©s mellett akartam elgurĂtani a labdát, de vĂ©gĂĽl a lába között ment a kapuba. ĂŤgy mĂ©g jobb volt.”
A MOSTANI CSAPATRÓL
“Ez egy olyan Milan, amely álmodozásra kĂ©szteti a szurkolĂłkat. Ĺk arrĂłl álmodnak, hogy az elsĹ‘ helyen vĂ©gezzenek. NyilvánvalĂłan ez nem könnyű. Nagyon nehĂ©z olyan klubokkal versenyezni, amelyek abszurd összegeket költenek el. Maldini a lehetĹ‘sĂ©geihez mĂ©rten jĂł munkát vĂ©gez. Most azt látom, hogy a szurkolĂłk Ăşjra bizakodnak. A Milan Ă©vrĹ‘l Ă©vre egyre jobban fog teljesĂteni. A mostani Milanban legalább 10 gĂłlt szereznĂ©k.”
RAFAEL LEAÓRÓL
“Šegy nagyon fontos játĂ©kos Ă©s egy remek futballista. A futball nem csak arrĂłl szĂłl, hogy megĂ©rkezel MilanellĂłba, elvĂ©gzed az edzĂ©st, majd hazamĂ©sz. Csak a munkára kell összpontosĂtani, kĂĽlönösen egy olyan helyen, mint Olaszország, ahol nagyon fontos a taktika Ă©s tanulmányozni kell a játĂ©kot.”
AZ ELSĹ MILANELLĂ“I NAPJĂRĂ“L
“Csodálatos volt, amikor megérkeztem Milanellóba, de először teszteken vettem részt. Az orvos megkért, hogy az egyik kezemmel takarjam le a szememet, de túl erősen tettem és problémáim akadtak. Az orvos adott szemcseppet és az első képeken gyakorlatilag csukott szemmel voltam.”
“Aztán találkoztam azokkal a játĂ©kosokkal, akik törtĂ©nelmet Ărtak. Ancelotti az ebĂ©dnĂ©l mindenkit megkĂ©rt, hogy álljanak fel az asztaltĂłl Ă©s ĂĽdvözöljenek engem. Mindenki felállt Ă©s kezet fogott velem. Nagyszerű Ă©rzĂ©s volt látni, hogy ezek a kiválĂł játĂ©kosok tiszteletet mutatnak. Ăšgy vĂ©lem, hogy minden Ăşj játĂ©kosnak tisztelnie kell a többieket Ă©s alázatosan viselkedni azokkal szemben, akik törtĂ©nelmet Ărtak. AzĂ©rt nyertĂĽk meg a ScudettĂłt, mert a csapatbĂłl mindenki egy közös cĂ©lĂ©rt harcolt. Mindenki a gyĹ‘zelemĂ©rt játszott.”
A JĂ–VĹJÉRĹL
“Nem voltam boldog Ă©s sok problĂ©mám volt az Ă©letemben, Ăgy szerzĹ‘dĂ©st bontottam a Sao PaulĂłval, mert Ăşjra boldog akartam lenni. Sok csapatban megfordultam, mĂ©g KĂnában is jártam. Olyan helyre szerettem volna igazolni, ahol ismĂ©t boldog leszek. HĂ©t hĂłnap szĂĽnet után megkeresett az Orlando Ă©s visszajött a futball iránti vágyam Ă©s a motiváciĂłm, ami gyerekkoromban volt. Tudom, hogy mit tehetek Ă©s sokat tudok segĂteni az OrlandĂłnak. Ami a jövĹ‘met illeti, azt csak Isten tudja, hogy mi fog törtĂ©nni.”




