„A sport, mint minden kultúra, ember és ember között teremt kapcsolatot”

A házelnök felidézte, amikor 2010-ben a rendszerváltoztatás lezárására, Magyarország és a magyar nemzet megerősítésére készültek, magától értetődő természetességgel mondták ki, hogy ez a küldetés nem elsősorban anyagi, hanem kulturális kérdés. „Meg kellett teremtenünk annak a lehetőségeit, hogy a nemzet közösségei újjáépíthessék magukat” – fűzte hozzá.

Fontos törekvésnek nevezte, hogy a magyar sport és – ennek részeként – a magyar labdarúgás megérkezhessen a XXI. századba, és a fiatalok megkaphassák a lehetőséget, hogy – a számítógép túlzott mennyiségben való nyomogatása helyett – jó körülmények között sportoljanak, a tehetségek akár profi labdarúgóvá válhassanak.

Az is céljuk volt, hogy a szurkolók megkaphassák a lehetőséget, hogy a mai igényeknek megfelelő stadionokban újra jó színvonalú magyar labdarúgást lássanak, amely „egy érzelmi közösségben újra egymás mellé ülteti az embereket – jöjjenek a társadalom bármely rétegéből, éljenek magyarként az ország, a Kárpát-medence vagy a világ bármely sarkában” – hangsúlyozta az előadó.

Kövér László kiemelte: a magyar sport azóta sok szép közösségi élménnyel ajándékozott meg bennünket, és elindult egy komoly változás a fociban is: a beletörődés kultúráját felváltotta a remény.

„A sikerélményekre éhes magyar focivilágban senki nem felejti el, aki átélhette Pesten azt a csodálatos körúti éjszakát, amikor hosszú idő után először nem csak kijutottunk a futball EB-re, de az első meccsen le is győztük az osztrákokat. Együtt ölelkezett Pest és Buda, ahogy minden magyar falu és város, Dunaszerdahelytől Csíkszeredáig. Azóta van már évről évre csoportkörös klubcsapatunk, és az Eb-ken is visszajáró vendégek vagyunk” – ecsetelte.

Az Országgyűlés elnöke szerint mostanra már „a kudarcainkat is máshogy éljük meg”. Felidézte, hogy az Aranycsapatot – a világtörténelem egyik legjobb csapatát – egy balszerencsés meccsen elvesztett vb-döntő után képletesen keresztre feszítették, de 1986-ban Mexikóban is nagyszerű csapatunk volt.

Utóbbi kapcsán felidézte, hogy Détári Lajos volt az, aki Magyarország utolsó világbajnoki gólját lőtte Kanada ellen. „Egy nagyra hivatott csapat volt, amely négy év múlva is ott lehetett volna a legjobbak között, ha a közeg, amelyet a rendszer teremtett, nem végzi ki őket a kudarc után. Azóta sem jártunk világbajnokságon” – jelezte.

Hozzátette: „mindannyiunknak rettenetesen fájt tavaly ősszel a Puskás-stadionban a 96. percben kitört döbbent csend az írek elleni meccsen. Megint lemaradtunk egy nagy lehetőségről. De most más ez a kudarc – most nem vagyunk reménytelenek. Tudjuk, hogy négy év múlva megint ott leszünk. Addig pedig sok nagyszerű csata és nagyszerű verseny vár ránk”.

Kövér László arra is rámutatott, hogy szerinte a focikudarcok „általunk megtalálni vélt okozóinak” kárhoztatása helyett az utóbbi években megtanultuk ismét értékelni a sikereinket is. „Ezért tiszteljük azt, amit a jelenlegi nemzeti tizenegyünk elért: azt, hogy becsülettel küzdve visszahelyezte az országot az európai futball-térképre, és hogy mindig érdemes volt miattuk kimenni a stadionba”.

Az elődök teljesítményének értékét az is mutatja, „miként tiszteljük Détáriék és Buzánszkyék teljesítményét”, hogy saját hőseinkként tartjuk őket számon, de ma is nyitva áll a lehetőség, hogy holnapra új magyar foci hősök, új óriások születhessenek.

Az Országgyűlés elnöke ígérte hallgatóságának, hogy „amíg nemzeti kormány van Magyarországon, ennek a gondolatnak a szellemében teszi a dolgát a sport – és azon belül is a futball – kultúrájának továbbépítésére, a magyarság közösségeinek megerősítésére”.

Kövér László beszédében méltatta Buzánszky Jenő munkásságát, aki „élete utolsó pillanatáig a magyar labdarúgásért élt”, segítette a Debreceni Egyetem programjait, „utánpótláskorú fiúknak mutatta meg a pályán a helyes lábtartást, és a jellemes testtartást az életben”.

A házelnök meggyőződésének adott hangot, hogy az emlékév és a Buzánszky Jenő futballtorna újabb szellemi építőkövei lesznek az újjászülető magyar labdarúgásnak. „Buzánszky Jenő emlékezetének ébren tartása hozzájárul ahhoz, hogy az utánunk jövő generációk is megbecsüljék azt a játékot, amelyet mi gyermekkorunk óta olyan szenvedélyesen szeretünk, és nagy lelkesedéssel – bár különböző tehetséggel – űzünk, s ahhoz is, hogy e játékon keresztül mindannyian jobban értsük, becsüljük és tiszteljük egymást” – mondta.

Kövér László végezetül párhuzamot vont a választási kampány és a foci törvényei között, „hiszen a politika sok mindenben hasonlít a futballhoz”. Buzánszky Jenő szavait idézve azt mondta: „a futball egyszerű: aki egy góllal többet rúg, mindig az nyer; a gól az, amit a bíró megad; a győztes azt mond, amit akar; a vesztes meg mondhat, amit akar; a győzelmet nem kell megmagyarázni; a vereséget pedig nem lehet”.

„Április 12-én tehát fel Magyarország győzelmére, kedves Barátaim!” – zárta szavait az Országgyűlés elnöke.

Kövér László és Lomnici Zoltán, Aranycsapat Testület elnökének köszöntője után a Buzánszky 100 rendezvénysorozat keretében centenáriumi kerekasztal-beszélgetést rendeztek Bozsik Péter korábbi szövetségi kapitány és Gulyás László életműdíjas sportriporter részvételével.

Írta a Magyar Hírlap