A MOB olimpiai konzultációs sorozatán az ökölvívók és a kosárlabdázók is elmondták aktualitásaikat, a szövetség képviselői beszéltek a tokiói felkészülésükről is. A kosarasok a 3×3-as játék térhódításáról is beszéltek, míg az ökölvívókról az is kiderült, a 2024-es olimpián várják a sikereket.
A Magyar Ökölvívó Szövetséget Erdei Zsolt elnök, Nagy Anett Viktória főtitkár és Dobrádi Zsolt szakmai igazgató képviselte. „Jó irányba haladunk, van támogatottságunk” – fogalmazott Erdei Zsolt, majd hozzátette: az apparátus jelenleg kevés fővel működik, e téren bővítésre lenne szükség.
„Hosszú távon bizakodó vagyok” – jelentette ki. A szervezet elnöke kifejtette, hogy kidolgozott, „makrociklusra vonatkozó” koncepciójuk van az elkövetkezendő évekre, az eredményeket a 2024-es olimpián várják. A válogatottat központosított edzőtáborban szeretnék felkészíteni, külföldi szakember és edzőpartnerek közreműködésével. A hazai sportolók tekintetében egyénre szabott menedzselésben, versenyprogramban gondolkodnak; olyanban, ami a sportolóknak önbizalmat, motivációt is jelenthet.
Erdei Zsolt beszélt a nemzetközi szövetség, az AIBA körül kialakult helyzetről, de megnyugtatott: lesznek ökölvívóversenyek Tokióban. A kvalifikáció még nem indult el, a szabályok és a rendszer még nem ismert, „jó szerencsével, jó sorsolással egy-két magyar versenyzőnek lehet esélye az olimpiai részvételre, bizakodó vagyok”. A „húzónév” Harcsa Zoltán lehet, mellette több fiatal és női ökölvívó is alkalmas lehet „ringbe szállni” a kvótákért.
A minszki Európa Játékokra 12 ökölvívó utazhat.
A szövetség vezetői az edzőtáborozással kapcsolatban arról beszéltek, a tatai és mátraházi bázis mellett a Madárfészek alkalmas az összetartások megtartására. „Győrben és Budapesten működik még ökölvívó-akadémia. Az egyesületek a létesítmény-fejlesztésre pályázatot adhatnak be” – tették hozzá.
Azt mondták, a továbblépéshez az edzők továbbképzése is elengedhetetlen – erre korábban már volt példa –, ezt a Testnevelési Egyetemmel közösen tervezik, ahol a szakedzőképzés is elindult. Terveik között az edzői licenszrendszer bevezetése is szerepel. A megbeszélésen az egészségügyi vonatkozások is napirendre kerültek.
A sportdiplomácia terén – mint mondták – szükség lenne az erősítésre, bár az európai szervezettel és a szomszédos országokkal kifejezetten jó a kapcsolat, „lassú víz, partot mos” – mondta az elnök; igaz, az AIBA jelenlegi működése egyelőre kérdéseket von maga után…
A kosárlabdázók részéről Bodnár Péter főtitkár és Mászáros Lajos, a szövetség (MOKSZ) szakmai és utánpótlás bizottságának elnöke számolt be arról, mi hír a honi parketten.
Kosárlabdában is új szelek fújnak, már ami a sportág fejlődését érinti, hiszen pár éve kezdett felfutni a 3×3-as változat, mely a tokiói játékokon is bekerült a programba. A FIBA (Nemzetközi Kosárlabda Szövetség) ezzel szeretne lehetőséget biztosítani arra, hogy olyan országok is részt vehessenek az olimpián, akik az 5:5-ös, klasszikus változatban nem érnének oda. A honi szövetség felismerte az ebben rejlő lehetőséget, ezért az elmúlt években mindent megtettek annak érdekében, hogy mindkét válogatott ötkarikás utazást jelentő szintet érhessen el. Ennek következtében a magyar női 3×3-as csapat olimpiai kvalifikációs tornán való részvételi helyen áll, és minden esélye megvan arra, hogy utazhasson jövőre Japánba, ez a cél a férfiaknál is, amiért a szövetség is mindent elkövet. A június végén esedékes minszki Európa Játékokon és a bakui EYOF-on is ebben a kategóriában képviselik majd színeinket sportolóink.
Az 5:5-ös változatban a nőknél évekkel ezelőtt elkezdődött egy tudatos építkezés melynek hosszútávú célkitűzése, az olimpiai részvétel. Június végén, július elején tartják Lettország és Szerbia közös rendezésében a női Eb-t. A válogatott fiatal, a cél a csoportból való továbbjutás.
Az MKOSZ képviselői kiemelték, hogy a szövetségi kapitányok az utánpótlás szakmai munkájáért is felelnek, mely az egyik alappillére a tudatos építkezésnek. Ennek egyik eredménye, hogy női fronton például tavaly az összesített ponttáblázaton csak a spanyolok előzték meg a mieinket, ami így egy jó alapja lehet a jövő felnőtt válogatottjának. Emellett mentorprogrammal, továbbképzésekkel is segítik a szakembereket, a csapatokat, továbbá az akadémiai rendszer is jól működik a sportágon belül.
Elmondható tehát, hogy a magyar kosárlabda jó úton halad afelé, hogy 2024-ben ott lehessen Párizsban.
(MOB, fotó: MOB/Szalmás Péter)
