Az 1936-os berlini olimpián augusztus 9-én nyert aranyérmet 100m gyorsúszásban Csik Ferenc.
Kedden többek között Jakabházyné Mező Mária, a Magyar Olimpiai Akadémia főtitkárának részvételével – Várpalotán tartottak megemlékezést.
Nézzük az olimpiai arany történetét Csik Ferenc lánya, Csik Katalin
egítségével:
„A férfi lelkében olthatatlanul él a vágy, hogy kitűnjön, kiváljon az átlagból, s valami nagyot, szépet, maradandót és értékest teremtsen. A mai férfi három viszonylatban keresi a tökéletességet: a testi kultúra, a hivatás és a társadalom szolgálatának viszonylatában. A mai kor ideálja még a tudósok között is az, aki a test és lélek harmóniájában él, és talán nem is túlzok, ha egyszerűen azt mondom, hogy az ideál közöttük is a sportember.” – (Csik Ferenc)
Csik Ferenc -1936. Berlin olimpiai bajnoka
Orvos volt, klinikai tanársegéd, a Testnevelési Főiskolán oktató úszókapitány, újságszerkesztő.
A kaposvári születésű Ferkó a Balatonban tanult meg úszni. A víz életeleme lett és elhatározta, úszó akar lenni. 1931-ben iratkozott be a BEAC Sportegyesületbe. Mellúszóként kezdett versenyezni. Vértessy József felismerte képességeit, könnyed stílusát, remek vízfekvését és rövidesen gyorsúszót nevelt belőle. Ferkó korát megelőző technikával, jóval többet úszott társainál, ez tette őt képessé eredményei elérésére.
1934-ben, Magdeburgban, az Európa-bajnokságon aranyérmet nyert, Párizsban a Grand Prix győztese lett és magyar bajnok. Ebben az évben összesen 55 versenyen indult. 1935-ben Főiskolai Világbajnokságon három aranyérmet nyert.
Elkezdte az olimpiára a felkészülést: meghívta a gyorsúszás világcsúcstartóját, Ficket és Fischert. A Császár uszodában megrendezett híres „hármas versenyt” megnyerte. Berlinbe utazott, hogy lássa a japánok edzésmódszerét. Tudta, velük szemben csakis így lehet esélye.
1936. Berlin, augusztus 9. Napsütéses, gyönyörű vasárnap volt. A 100-as gyors döntőjének nagy napja. Délután 3 órakor kezdődött a verseny…
Csiknek a sorsoláson a 7-es pálya jutott. Készülődés, a karját rázza, körülnéz. Felállnak a rajtkőre a versenyzők. Eldördül a rajtpisztoly, startol a hét úszó, a víz szinte sistereg.
A magyar tábor a forduló után egyre hangosabban buzdítja Csiket, aki erősít. Pluhár István legendás közvetítése hallatszik: „Feri, Feri, mindent bele, Csiiik, gyere Ferkó, gyere, gyere…!”Zúg zeng a nézőtér, Csik keze a medence falához csapódik, de a japáné is odatapad. Dermedt csend.
Mindenki vár, ekkor Pluhár örömmámorban:
„Én úgy láttam, ő ütött be elsőnek!” – kiabálja a mikrofonba. Tombol a közönség, odarohannak, Csiket kihúzzák a vízből. Egy riporter azonnal meg is kérdezi: – Hogy érzi magát a verseny után? – A világ legboldogabb embere vagyok és maradok is – válaszolta hamisítatlan somogyi akcentussal. Amikor arról faggatták, hogyan sikerült győznie, a következőket felelte: „az utolsó métereken csak önmagammal törődtem, csak arra figyeltem, hogy a kartempóm tökéletes legyen”.
A verseny két nagy, örökérvényű tanulsága: a nagy időket az olimpia előtt a japánok úszták, de a döntőt ő nyerte. Eredményei az olimpiai előfutamban 58,3, a középdöntőben 58,1, a döntőben 57,6. Így fokozni, így időzíteni kevesen tudtak és tudnak!
Győzelme azt jelentette, hogy Hajós Alfréd és Halmay Zoltán után ismét magyar lett a világ leggyorsabb úszója. Kezét egész Európa rázta és a világ „Ferkója” lett!
Sportszerűségből még Berlinben megígérte a japánoknak, hogy lehetőséget ad a visszavágóra. Az 1936. augusztus 22-én megrendezett japán-magyar úszóversenyen ismételten Csik győzött. Bebizonyította, hogy az olimpián elért eredménye nem volt véletlen.
Berlinből hazatérve szűnni nem akaró ünnepléssel fogadták. Mindenki tudni, hallani akarta az olimpiai bajnokság nagy titkát.
„A 100 méteres úszás nem is volt olyan nehéz, hiszen voltaképpen nem volt más, mint 57,6 másodpercig tartó megfeszített izom- és idegmunka.– válaszolta.
– Amit előtte kellett csinálni, az volt a dolog nehezebbik része. A bajnokság hosszú évek szorgos munkájának eredménye volt. Ne gondolja senki, hogy a kimagasló sportteljesítmény csak különös adottság vagy éppen szerencse dolga. A sportteljesítményhez három dolog szükséges: testi adottság, lelki adottság és szakszerű vezetés mellett folytatott céltudatos munka.
A lelki adottság alatt, szellemi és főként az erkölcsi momentumokat kell érteni. Aki ezeknek nincs birtokában, alul marad. Még sokkal fontosabb azonban ennél az erkölcsi kellék: kitartás, következetesség, kötelességtudás, fegyelmezettség, mely nélkül nincs nagy eredmény. És éppen ebben rejlik a versenysportnak az óriási nevelő hatása, mert a fiatalságot ésszerű életmódhoz szoktatja. A legkisebb eltérés a szigorú életmódtól már meghozza a maga következményét, mert aki egy vonalon enged, más vonalon is engedékennyé válik, más szóval, meginog az erkölcsi alapja. Ha azt kérdezné valaki, hogy fontosság szerint hogyan lehetne csoportosítani az említett feltételeket, úgy azt kell válaszolnom, hogy a versenyző szempontjából első helyre okvetlenül az erkölcsi feltételeket tenném; második helyre a szellemi képzettséget, és csak harmadik helyre a fizikai adottságokat, mert ezen lehet legtöbbet javítani”– válaszolta.
Az olimpia után meghívásokkal rohamozták, bemutatókat kellett úsznia, de a siker nem vakította el. A belga sajtóban így írtak róla:
„Nyugodt, komoly, majdnem szigorú. Csendes beszédű, feltűnést kerülő. Csendben, szinte észrevétlenül érkezik a rajthoz, és utána éppoly észrevétlenül távozik. Csik nem időre úszó, hanem nagyszerű küzdő. Olyan úszó, aki minden versenyét komolyan veszi. De ismerni kell Csiket, ezt a kedves atlétát és művelt úriembert, aki 2 héttel ezelőtt kitüntetéssel tette le orvosdoktori vizsgáit.”(1937)
Hat év versenyzői pályafutása alatt ezekben a számokban indult: 100 m gyors, 100 m és 4×200 m gyorsváltó, 200 m mell, 3×100 m vegyes váltó. Olimpiai eredményei: 1 arany,1 bronz. EB-érem: 1 arany. Felnőtt világbajnokság: 7 arany, 1 ezüst, 1 bronz. Országos bajnokság: 16 arany.
Visszavonulva a versenyzéstől a következő célokat fogalmazta meg:
„Írásban és képben kívánunk dolgozni ezentúl azokért a célokért, amelyekért eddig idegekkel és izmokkal dolgoztunk.
A magasabb rendű magyar sportcélokat akarjuk szolgálni a Képes Sport megindításával és szerkesztésével. A magyar sportolók tízezrei elé szeretnénk vinni írásban és képben azt, amit az élő sportról tapasztalunk, és amit a napi sportélményekből látunk. Ugyanazzal a szívvel, lelkesedéssel és erős akarattal fogjuk szolgálni ezeken a lapokon a magyar sport ügyét, mint amilyennel szolgáltuk salakon és gyepen, szárazon és vízen. Sporttársaink megértését kérjük ehhez a munkához, amelyről hisszük, hogy elősegítjük vele a magyar nemzeti sportélet fejlesztését.”
1945. március 29-én, Sopronban, katonai szolgálatot teljesítve légitámadás áldozata lett. Élt 32 évet. A számára kiszabott időbe egy egész hosszú életet sűrített bele, oly intenzíven élt. Életszemléletét, a víz olthatatlan szeretetét, mint apai örökséget őrzöm és ezt adom tovább.
Keszthelyen helyezték örök nyugalomra. A temetésen az úszószövetség és a pályatársak nevében Hajós Alfréd búcsúztatta.
„A sportszerűen élő és gondolkodó Ferkó, szerény, udvarias úszóbajnok, akit mindenki szeretett, mindannyiunk példaképe volt.Ferkó volt a tökéletes versenyző, a legtisztább ember”.
Forrás: www.mob.hu
