A megismert feltételek, a körülményeink, az eddigi versenyrendezési tapasztalataink alapján, valamint figyelembe véve a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) azon törekvését, hogy lehetőleg olyan városnak adja oda a rendezést, amelynek gyakorlatilag nincs esélye nyári olimpiai játékokat tető alá hozni, úgy gondolom, jó esélye van Debrecennek arra, hogy 2010-ben elsőként legyen házigazdája a világ legjobb 14-18 éves sportolóit felvonultató seregszemlének, az Ifjúsági Olimpiának.
Ezt Kósa Lajos, Debrecen polgármestere nyilatkozta azon a csütörtöki, debreceni sajtótájékoztatón, amelyen Orendi Mihállyal, a Debreceni Sportcentrum Kht. ügyvezető igazgatójával közösen elemezte a magyar pályázati küldöttség Lausanne-ban szerzett tapasztalatait. Debrecen mellett kilenc város – Algír, Athén, Bangkok, Guatemalaváros, Kuala Lumpur, Moszkva, Poznan, Szingapúr és Torino – maradt versenyben az első Ifjúsági Olimpia megrendezésének jogáért. A pályázatokat 2007. október 26-ig kell benyújtani, a NOB pedig november 12-én dönt a hivatalosan kandidáló városokról. A helyszínt 2008 februárjában jelölik ki.
A Lausanne-ban megtartott kétnapos munkaértekezlet kapcsán Kósa Lajos elmondta, Magyarország képviseltette magát a legmagasabb szinten – rajta és Orendi Mihályon kívül Ujhelyi István, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) államtitkára és Kamuti Jenő, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB)főtitkára is jelen volt –, és ezt a NOB illetékesei láthatóan jó néven vették. A megbeszélésekből kiderült, hogy 2010-ben augusztus az 6. és 29.
közötti időszakban kell megrendezni a tizenkét napos eseményt, és mivel fiatalokról van szó, a helyszín kijelölésénél az is fontos szempont lesz, hogy milyen kapcsolódó – főleg kulturális – rendezvényeket tud felmutatni a rendező város az adott időpontban. Kósa szerint teljes az egyetértés a rendezési szándékot illetően a magyar kormány, a MOB és Debrecen városa között, de tisztában vannak vele, hogy emellett sok múlik a kandidációs anyagon. Ezzel kapcsolatban két céggel állnak tárgyalásban. A polgármester szerint most az a legfontosabb, hogy Debrecen bekerüljön a második körbe, azaz, a hivatalosan kandidáló városok közé.
Orendi Mihály megjegyezte, a Debrecenben 1999 óta tartó tudatos létesítmény-fejlesztési és sportverseny-rendezési programnak – eddig tizenegy világ- vagy Európa-bajnokságot rendezett a cívisváros, december elején pedig a tizenkettediknek, a rövidpályás úszó Eb-nek ad otthont – köszönhetően jutott el a város odáig, hogy pályázhat egy ilyen nagyszabású sportesemény házigazda szerepére, ám a már meglévő létesítmények mellé, még továbbiak kellenek ahhoz, hogy a NOB által feltüntetett 26 sportágból minél több igényét kielégíthessék. A sportvezető szerint, a Debreceni Sportuszoda és a Főnix Csarnok szinte mindenben megfelel a támasztott követelményeknek, míg olimpiai stadionként egy minimum 10 ezer nézőt befogadó létesítményben kell gondolkodni. Emellett néhány nagyobb városi tornacsarnok felújítása is szükséges. A városvezetők számításai szerint, két jelentősebb beruházást kell eszközölni, a Nagyerdei Stadiont megfelelő (minimum 15 ezres) labdarúgóstadionná kell átalakítani – ez egyébként is beleillet a fejlesztési tervbe –, míg a város határában található Vekeri-tónál egy minőségi evezős és kajak-kenu pályát kell építeni.
A sajtótájékoztatón elhangzott továbbá, hogy korábban arról lehetett hallani, a NOB előírása értelmében csak már meglévő létesítményekkel lehet pályázni. Ezt a megállapítást Orendi Mihály pontosította, eszerint a meglévő létesítmények mellé olyanokat is lehet 2010-ig építeni, melyeknek az utóhasznosítása megoldható. Ebből a szempontból Debrecen szerencsés helyzetben van, hiszen a Debreceni Egyetem révén a létesítményhasználat a jövőben is abszolút biztosított, emellett több potenciális versenyhelyszín az egyetem – már betervezett – beruházásaként valósulhat meg.
MTI
