Izgalmas küzdelmeket hozott Papp Viktor számára az éjszakába nyúló máriapócsi forduló

image A július 16-ai hétvégén Máriapócson rendezték a Rallycross Országos Bajnokság IV. fordulóját, valamint a Zóna Trófeát, ami ezúttal  Rallycross Közép Európa Bajnoki futammal, Európa második legrangosabb versenysorozatával is egybeesett. Idén a RabócsiRing igen különleges körülmények között adott otthont ennek a megmérettetésnek, ugyanis az elmúlt évekhez hasonlóan a döntő futamokat éjszaka, villanyfényben rendezték meg, a külföldi versenyzők számára eddig új nyomvonalon. A Hell Racing Team pilótája, Papp Viktor egy hosszú és fárasztó, ám annál izgalmasabb versenynap végén örülhetett kategóriájában aratott győzelmének, ami az erős nemzetközi mezőnyt tekintve, bravúros teljesítmény volt.

 

Viktor és csapata hajnalban indult útnak, hogy Máriapócson Suzukijával ismét rajthoz állhasson. Rögtön a verseny kezdetén sikerült egészen jó időket mennie a Hell Racing Team rallycross versenyzőjének, annak ellenére, hogy a legkisebb, azaz az 1600-as kategóriában indul és a mezőnyben voltak szép számban kompresszoros és turbós, sokkal erősebb kocsik is. „Nehéz volt a verseny, viszont az idő alapján jó helyekre tudtunk bekerülni. Az első selejtezőn sajnos hibáztam egy picit, elrontottam egy féktávot, így az egyik kategória-társamat löktem meg, neki nem lett hálaistennek baja, nekem viszont elment a hűtőm. Szerencse volt a bajban, hogy azt a selejtezőt még kibírta a rendszer, így volt beszámítható időnk, bár nem sikerült a legjobban. A második selejtezőt dobnunk kellett, ugyanis kiderült, hogy a tartalék hűtő – amit két és fél éve gondosan mindig magammal viszek – több helyen is lyukas.J Elég sok időbe telt, amíg sikerült megjavítanunk, illetve az első lökhárító is össze kellett ragasztgatni, mert az ütközéskor ripityára tört. A harmadik döntőt mindenképpen meg kellett futni, hogy be tudjunk kerülni az éjszakai döntőbe. Szerencsére ez sikerült is.” – mesélt lelkesen a versenyről az ifjú péceli pilóta. Bár utólag óvatosabbnak ítélte Viktor a harmadik selejtezőn bemutatott autózását ez a menet is elég volt ahhoz, hogy a kategória második legjobb idejével tudjon döntőbe kerülni. A döntőben aztán nem ismert lehetetlent a HRT versenyzője és remekül kapta el a rajtot: „A rajtnál jól el tudtam menni, de sajnos akadt egy kis „összetűzésem” az egyik Golffal autózó osztrák versenytársammal, aki – miután nem vette túl jó néven, hogy lerajtoltam – kilökött a pályáról. Ezért őt a versenybírók kizárták, de mivel éjszaka, sötétben zajlottak a döntők, így ezt – elmondás szerint – nem vette észre, és mielőtt maga is kiállni kényszerült volna a versenyből, még a kategóriatársamat, Újházi Ádámot is sikerült összetörnie. A lényeg, hogy a mezőny végéről kellett újra visszajönnöm a többiek közé, és végül másodikként sikerült áthaladnom a célvonalon. Ezzel a kategóriám legjobbja tudtam lenni, aminek borzasztóan örülök! Ezt az eredményt nem érhettem volna el a csapatom megfeszített munkája, a családom támogatása, és egyetlen szerelmem odafigyelése nélkül, akiknek nagyon köszönöm!”

Viktorra és csapatára most egy hosszabb szünet vár majd, aminek az időközben apai örömök elé nézett versenyző nagyon örül. A büszke apuka legközelebb augusztus végén szeretne Kakucson újra a Suzuki volánja mögé ülni, addig azonban az alaposan összetört kisautón lesz mit kijavítani.