Babos Tímea szinte elképesztő sorozatot produkált egy esztendő alatt: a mindössze 19 esztendős magyar tini, aki tavaly szilveszter napján még csak a 267. volt a női világranglistán, most csaknem 200 (!) helyet javítva a 69. a rangsorban. Idén februárban valósággal berobbant az elitmezőnybe, Bogotában egészen az elődöntőig jutott, majd mindössze negyedik WTA-tornáján, Monterreyben már a győztesnek kijáró gratulációkat fogadhatta.
A kolumbiai sikert megelőzően mindössze egy győzelme volt – tavaly Budapesten – a profi sorozat főtábláján. Aztán volt egy kisebb megtorpanás, érthető, hiszen a „nagyok” már jobban odafigyelnek a magyar lányra, ám egy hete vasárnap újabb hatalmas bravúr a tajvani Hszie Szu-vej oldalán: megnyerték a birminghami torna párosversenyét, a döntőben a világelső amerikai Lisa Raymond-Liezel Huber kettőst győzték le. Most ismét remekül rajtolt Wimbledonban, hétfőn nagy küzdelemben, három játszmában nyert az amerikai Melanie Oudin ellen, és ezzel pályafutása során egyesben első alkalommal jutott be a második fordulóba Grand Slam-tornán.
– Hogyan kezdődött, miért éppen a teniszt választotta?
– Nyolcévesen kezdtem el játszani. Előtte versenyszerűen úsztam. Egyértelmű, hogy a családi fonalak miatt választottam ezt a sportágat, hiszen édesapám (Babos Csaba – a szerk.) teniszedző, a nővérem pedig nagyon jó játékos volt.
– Mennyit jelentett, hogy az édesapja tenisztréner?
– Sokat, hiszen ő volt az, aki végül megtanította és megszerettette velem ezt a sportot. Kilencéves koromtól mind a mai napig az édesapám az edzőm.
– Mennyit edz naponta – hallottuk, nagyon sokat -, ilyen terhelés mellett szeret még egyáltalán teniszezni?
– Napi négy-öt órát játszom, egy-másfél órát pedig kondizom. Persze az edzés mennyisége es fajtája függ attól, hogy éppen hol tartunk a felkészülésben, vagy éppen hány nap van hátra a következő versenyig. Ezen kívül még vannak más tenisszel kapcsolatos kötelezettségeim, illetve másféle tréningek is. Ide tartoznak a pszichológussal eltöltött órák, a masszázs, az orvosi segítség vagy éppen a média. Nem könnyű ezt a sokféle feladatot ellátni, de szeretem csinálni, nem panaszkodom.
– Mi a kedvenc ütése, melyik megy a legjobban és melyiken kellene még javítani?
– Talán a tenyeres ejtést emelném ki mint kedvencet. Azt gondolom, hogy jelenleg a leghatékonyabb ütésem a szervám, amelyen még lehetne javítani, az az adogatás-fogadásom.
– Mikor érezte először, hogy kinyílt a világ, és akár a csúcsok csúcsára is eljuthat?
– eletem első igazán nagy sikere az volt, amikor megnyertem az Európa-bajnokságot. Folyamatosan ott voltam az élmezőnyben a juniorok között, így mertem remélni, hogy felnőttként is odaérhetek.
– Meséljen a legemlékezetesebb meccseiről?
– Rengeteg jut az eszembe. Ott van például a Sara Errani elleni összecsapás, az első ITF-tornagyőzelmem, az egyéni Eb-diadal… De akár messzebbre is visszanézhetünk. A legelső emlékezetes meccsemet 12 évesen játszottam az országos bajnokság döntőjében. Elvesztettem az első szettet, majd úgy döntöttem, hogy kimegyek az öltözőbe, hogy felvegyem a kabalaszoknyámat. Simán győztem, és magyar bajnok lettem…
(Babos Tímea február végén a monterreyi torna elődöntőjében győzte le Sara Erranit, majd a tornát is megnyerte. Az olasz játékos az idei Roland Garroson a döntőben kapott ki az orosz Marija Sarapovától.)
– Van példaképe a teniszezők között?
– Örök példaképem volt az orosz Jelena Gyementyjeva, de ő már sajnos visszavonult. Már nincs igazán.
– Akad olyan játékos, akit nem kedvel különösebben?
– Próbálok mindenkivel jó kapcsolatot kialakítani.
– Mi a kedvenc ütőmárkája?
– eletemben eddig csak egyféle ütővel, Technifibrével játszottam. Elég egyedi, hiszen ez a cég olyan ütőket gyárt számomra, amilyeneket én szeretek. Olyan súlyúak és „húrelosztásúak”, amilyeneket kedvelek, és még a nevemet is belevésik.
– A salakborítást, a füves pályát vagy a keménypályát kedveli a legjobban?
– Azt gondolom, hogy minél gyorsabb a pálya, annál jobb nekem. Most füves pályán játszom, amit nagyon szeretek, aztán jöhet a keménypályás idény, ami szintén a kedvenceim közé tartozik. Persze, ha jól megy valakinek a játék, akkor azt mondják, mindegy, hogy milyen a borítás.
– Az idén már nyert tornát egyesben és most legutóbb párosban. Mi még a célja 2012-ben?
– Ez nagyon nagy öröm számomra. Nem hittem volna, hogy sikerülni fog az, amit idén elértem. Persze, itt nem szeretnek megállni, vágyok az újabb sikerekre, és dolgozom is érte keményen. Jönnek a Grand Slam-tornák, az olimpia, más WTA-viadalok, annyi verseny van a teniszben, sok helyen lehet bizonyítani, alig várom a folytatást.
– Párosban, oldalán a tajvani leánnyal a világ elsőszámú kettősét győzték le, vagyis nincs megállás, mindenki legyőzhető?
– A jelenlegi női teniszben sok minden előfordulhat. Mindenkit meg lehet szorongatni vagy éppen megverni. Ez a legutóbbi siker is azt mutatta, hogy egy viszonylag ismeretlen duó is legyőzheti a világranglista-vezetőket.
– Van magánélete, ráér bármire is: táncolni, bulizni vagy csak úgy sétálni a városban?
– Rengeteget edzek, ez tény, de próbáljuk úgy alakítani programjaimat, hogy maradjon idő másra is. Szeretek a barátaimmal lenni, nevetni, vásárolni, mozizni, szóval csak átlagos életet élni. Nem mondom, hogy sokat buliznék, sokszor a fáradtság meggátol már abban is, hogy egyáltalán bármerre is elinduljak… (folyt.)
Tarpay László András