– Bejárja a világot. Volt ideje megnézni egy-egy nevezetes épületet, templomot, vagy mondjuk az Eiffel-tornyot?
– Mindig azt mondom, hogy az a jobbik eset, ha nem marad idő semmire, mert ez az azt jelenti, hogy még versenyben vagyok. De természetesen ha tehetem, akkor körbenézek az adott helyszínen, fényképezek, vásárolok, kicsit turistáskodom.
– Hogy viselkednek a sztárok, amikor össze vannak zárva a pályán, egy szállodában a világ valamelyik távoli sarkában?
– A legnagyobb sztárok is csak emberek, egy helyen eszünk, edzünk vagy éppen lakunk.
– Most májusban múlt 19 éves, gondolkodott már azon, hogy meddig játszik?
– Ezen még nincs mit gondolkodnom. en meg csak most csöppentem bele ebbe az egész körforgásba, és ahogy már korábban is említettem, szeretnék jó sokáig itt maradni. Hogy ez éppen még tíz vagy tizenöt évet jelent, nem tudom.
– Egyetem, főiskola, továbbtanulás…
– A profi teniszezés mellett azt hiszem, esélytelen ezen gondolkodni. Ha majd befejezem, akkor szeretnék valamilyen irányba elmozdulni.
– Mi a kedvenc időtöltése a tenisz mellett?
– Család és barátok. Ez a kettő a legfontosabb, és hogy ezen belül épp egy mozi vagy csak egy fagyi van asztalon, az már mindegy.
– Hamarosan kezdődik a londoni olimpia…
– Egy álmom válna valóra, ha ott lehetnék.
– Doppingolja a hazai közönség, vagy zavarja, és mindenáron bizonyítani szeretne?
– Az első pillanatokban talán mindig jobban izgulok a kelleténél, de ahogy belemerülök a játékba, úgy élvezem egyre jobban a közönséget is. Alapvetően szeretek nagy közönség előtt játszani, így a hazai szurkolók meg több erőt adhatnak.
Tarpay László András
