Mint ismert, a Kaposvár 2-0-s vezetés után 5-3-ra kikapott az NB III-as Tállyától a Magyar Kupában és kiesett. A találkozót követően a Rákóczi vezetősége és tulajdonosa közleményben jelezte, hogy elhatárolódnak az MK-mérkőzésen történtektől és kezdeményezik a találkozó kivizsgálását az MLSZ-nél és a Szerencsejáték Zrt-nél.
_______________________________________________________________________________
Mi történt a Kaposvárral Tállyán a második félidőben?
– Az első félidőben nagyon jól játszottunk, szereztünk két gólt, volt két kapufánk és vagy öt ziccerünk – kezdte Szakály Attila, a Kaposvár távozó csapatkapitánya. – A mester be is szólt, hogy ne szórakozzunk elől, rúgjuk be a helyzeteket. Éreztem, hogy jól megy a játék, biztosak voltunk benne, hogy meglesz a továbbjutás. A második félidőbe belealudtunk, az ellenfél talált egy gólt, aztán egy szépégdíjas találattal egyenlítettek, ami belelkesítette őket, mi pedig nem tudtunk felpörögni. Idegeskedtünk, görcsöltünk, próbáltuk biztatni egymást, de semmi nem segített. Szétesett a játékunk csak erőlködtünk, teljesen megérdemelten nyert a Tállya.
Mi hangzott el az öltözőben a mérkőzés után?
– Volt egy kis vita köztünk: számonkérés, egymásra mutogatás, ilyesmi. Pár ember motivációjával komoly problémák voltak, amit el is mondtam csapatkapitányként. Nagyon mérgesek voltunk egymásra és saját magunkra is.
Mikor tudtátok meg, hogy az edzőtök, a vezetőség és a tulajdonos is bundával vádol titeket?
– A buszon a mester mondta, hogy a vezetőség nagyon ki van ránk a mutatott játék miatt. Még aznap kiadtak egy közleményt, amiben tulajdonképpen megvádolták a csapatot. Innen pedig már nem volt megállás, sorra kaptuk a fenyegető, számonkérő üzeneteket a szurkolóinktól.
Hogy viselted?
– Nagyon rosszul.
Folyamatosan zaklattak, jöttek a kérdések idegenektől: Miért adtuk el a meccset? Mennyit kaptunk érte? Miért tettük?
– Próbáltuk elmagyarázni, hogy nem adtuk el, de mivel a vezetőség elhamarkodottan elhatárolódott a csapattól, nem hitt nekünk szinte senki.
Mikor döntötted el, hogy kéred a szerződésed felbontását?
– Két napig szinte egyáltalán nem aludtam. Bárhova mentem a városba, megállítottak, folyamatosan magyarázkodnom kellett. Csütörtökön a csapatnak és a szakmai stábnak volt egy nagy beszélgetése, ami már sokkal nyugodtabb hangulatban telt, mint a mérkőzés utáni „értékelés”. Sajnos azonban nem csitultak az indulatok, még másnap is fenyegettek minket. Bementem a boltba vásárolni, de ott is számonkérték rajtam a történteket.
Hiába mondtam mindenkinek, hogy nem bundáztunk, „csak” nagyon rosszul játszottunk, nem lehetett meggyőzni őket. Ekkor eldöntöttem, hogy ebből elegem van, ezért másnap felkerestem a vezetőséget és kértem, hogy bontsuk fel a szerződésemet.
Nem próbáltak marasztalni?
– Mondták, hogy gondoljam át, ne hozzak elhamarkodott döntést, de én akkor már tudtam, hogy menni akarok.
Ha valaki elhamarkodott döntést hozott, az pont a vezetőség volt. A meccs után nem volt szerencsés azonnal világgá kürtölni a véleményüket, meg lehetett volna beszélni házon belül és akkor nincs ez a cirkusz.
– Senki nem büszke a második félidőben mutatott teljesítményére, de azt nem vártuk, hogy pont a klubon belülről érnek minket támadások. Sajnálom, hogy idáig fajultak a dolgok, de nem maradt más választásom. Van több ajánlatom az NB II-ből, pár nap alatt döntök, most az a legfontosabb számomra, hogy új fejezetet kezdve a pályafutásomban visszanyerjem a régi formámat.
PRIVACSEK ANDRÁS
