Miután Lewis Hamiltonnak és Felipe Massának az idei szezonban hatszor is sikerült összeütköznie az ESPNF1 újságírója, Laurence Edmondson összegyűjtötte a Formula-1 történetének 10 legvitatottabb ütközését.
Schumacher vs Hill – 1994 Ausztrál Nagydíj
Az 1994-es Ausztrál Nagydíj a világbajnokság utolsó állomása volt, ahol a tét nem volt kisebb, mint a világbajnoki cím, hiszen a mezőny úgy érkezett meg az adelaidei pályára, hogy a bajnoki ponttáblázatot Damon Hill előtt 1 ponttal Michael Schumacher vezette. A futam is Schumacher és Hill csatáját hozta, ahol Hill (Williams-Renault) nyomása a 36. körben hibára késztette Schumachert (Benetton-Ford), aki a pályáról lecsúszva neki ment a betonfalnak. Majd miközben Hill a következő kanyarban megpróbálta megelőzni a pályára visszaevickélő német autóját, Schumacher azonban ráhúzta az autót Hillre, aminek következtében ő azonnal kiesett a versenyből, míg a bokszba visszatérő Hillt a sérült lengőkar miatt a csapat tanácsolta el a folytatástól. Schumacher nem kapott büntetést, így a jutalma a világbajnoki cím lett. Hill azonban nehezen tette magát túl a történteken. „Két dolog különbözteti meg Michaelt a mezőny többi részétől, az egyik a tehetsége, a másik pedig a hozzáállása. Korábban csodáltam őt, de ma már hidegen hagy” – nyilatkozta Hill egy évvel később.
Mansell vs Senna, 1987 Belga Nagydíj
Az 1987-es Belga Nagydíjat a rajt után nem sokkal újra kellett indítani a Philippe Streiff és Jonathan Palmer közötti nagy balesett miatt, a futam azonban még sem e miatt, hanem a Nigel Mansell és Ayrton Senna közötti affér miatt maradt emlékezetes. Az újraindított futamot Senna (Lotus-Honda) vezette, Mansell (Williams-Honda) azonban gyorsabb volt és a Fagnes kanyarban, az első körben kívülről megpróbálta körbeautózni Senna Lotusát. Mansell és Senna egymás mellett fordult be a kanyarba, majd az aszfaltról lefutva, egy kis ütközést követően szépen mindketten kicsúsztak. Senna a kavicságyban maradt, de Mansell még visszatért és 17 kört szenvedett a sérült autóval, míg végül a bokszban leparkolta a sérült Williamsét. Mansell ekkor kiszállt az autóból és a dühös angol a Lotus boksza felé vette az irányt, ahol nem csak képletesen szólva megragadta Senna gallérját. Alan Henry szerint Mansell „üzenete összetéveszthetetlen volt.”
Senna vs Prost – 1989 Japán Nagydíj
Ayrton Senna és Alain Prost között nem egy ütközés történt a pályafutásuk alatt, de talán az 1989-es Japán Nagydíjon történt a legvitathatóbb eset. A verseny 46. körében a világbajnoki címért harcoló csapattársak (McLaren-Honda) összeütköztek a 130R kanyart követő sikánban. Prost 16 ponttal vezette a világbajnokságot és a futamot is, így Sennának előznie kellett Prost azonban nem hagyta magát és rákormányozta az autót Sennára, aminek eredményeképpen az összeakadt kerekű McLarennek szépen kicsúsztak a bukótérbe, bár Senna tovább ment és megnyerte a futamot, de később a kanyar levágása miatt kizárták a versenyből, így a világbajnoki cím már az utolsó Ausztrál Nagydíj eredményétől függetlenül Alain Prosté lett. „Tudom, hogy mindenki azt gondolja, hogy szándékosan tettem” – nyilatkozta Prost egy évvel később. „De azt tudom mondani, hogy csak annyi történt, hogy nem hagytam nyitva az ajtót. Ő próbált megelőzni, de azon a módon az lehetetlen volt, mert sokkal gyorsabban ment abban a fékzónában, mint szokott, 20 méterrel mögöttem volt a tükörben nem tudtam felismerni, hogy előzni akar. Majd azt gondoltam, hogy nem engedhetem el őt egy méter előny miatt, így elfordultam.”
Senna vs Prost, 1990 Japán Nagydíj
Egy évvel később Senna érkezett meg előnnyel a Japán Nagydíjra ahol a McLaren brazil pilótáját az is felháborította, hogy a pole pozíció megszerzése ellenére is a pálya poros oldaláról kellett indulnia, míg a tiszta oldalról a második helyen végző Prost (Ferrari) indulhatott. Senna ezért azzal vádolta az FIA francia elnökét, Jean-Marie Balestrét, hogy az manipulálja a világbajnokságot. Senna már 1989-ben is kérte, hogy Suzukában az első rajtkockát helyezzék át a pálya másik oldalára, de akkor is elutasították ezt. Ezért ahogy az várható volt Senna rosszul rajtolt és Prost állt az élre, a brazil azonban az első kanyar előtt beérte a franciát és kilökte őt a versenyből. „Azt mondtam magamnak rendben van, te csak próbálod végezni a munkádat, de vannak nagyon buta emberek” – nyilatkozta Senna egy évvel később. „Így rendben van, ha Prost holnap megelőz engem, akkor ott leszek az első kanyarban és jobban teszi, ha nem fordul el ott. És megtörtént.” A Japán Nagydíj első kanyarjában így Senna és Prost is kiesett, a világbajnoki címet azonban ezúttal Senna vihette haza.
Schumacher vs Villeneuve, 1997 Európa Nagydíj
1997-ben a Jerezben rendezett Európa Nagydíj a szezon utolsó futama volt, ahol Michael Schumachernek esélye volt arra, hogy 1979 óta először világbajnoki címet szerezzen a Ferrarinak. Akárcsak 1994-ben Schumacher 1 pontos előnnyel vezette a bajnoki ponttáblázatot, most Jacques Villeneuve (Williams-Renault) előtt. A verseny Schumacher és Villeneuve csatáját hozta, a verseny 47. körében pedig a kanadai pilóta a Dry Sac kanyarban rászánta magát az előzésre, Schumacher azonban akárcsak 3 évvel korábban Hillre, most Villeneuvre is egy ugyanolyan mozdulattal rácsukta az ajtót. Az eredmény azonban most más lett Schumacher kiesett, míg Villeneuve Williamse nagyon kis sérüléssel túl élte az ütközést, a kanadai pedig a 3. helyre behozta az autót és ezzel megnyerte a világbajnoki címet. „Az autó nagyon különösnek érződött” – nyilatkozta később Villeneuve. „Nagyon komolyan megütötte az autómat, ez nem egy apró koccanás volt.” Schumachert az esetet követően az FIA kizárta a világbajnokságból.
Schumacher vs Coulthard, 1998 Belga Nagydíj
Esős verseny a legendás Spa-Francorchamps versenypályán, aminek a 24. körében a versenyt vezető Michael Schumacher épp David Coulthard McLarenjét akarta lekörözni. Schumacher bajnoki ellenfele, Coulthard csapattársa Mika Hakkinen már nem volt versenyben és ezért a Ferrari csapatfőnöke, Jean Todt megkérte a McLarent, hogy Coulthard engedje el Schumachert. A skót le is lassított, de a versenyvonalon maradt, míg Schumacher a vízfelhőben hátulról belement Coulthard McLarenjébe. Miután három keréken Schumacher visszaevickélt a bokszba azonnal átviharzott a McLaren bokszához, ahol a TV kamerák előtt feldúltan és nyomdafestéket nem tűrő szavakkal, azzal vádolta Coulthardot, hogy meg akarta őt ölni a pályán.
Piquet vs Salazar, 1982 Német Nagydíj
Nelson Piquet vezette az 1982-es Német Nagydíjat Hockenheimben, amikor is meg akarta előzni a sereghajtó Eliseo Salazart a pálya leglassabb sikánjában. Piquet Brabhamje már kényelmesen Salazar ATS-e mellett volt, amikor Salazar lassítás nélkül belement Piquet autójába oldalról, aminek következtében mindketten kiestek a versenyből. A dráma azonban ezzel még nem ért véget, és a dühös brazil rugdosva és bokszolva a venezuelai pilóta felé futott, a kialakult dulakodásnak pedig végül a pályabíróknak kellett véget vetniük. Piquet ezt követően a pályabírók autóján vezette le a feszültségét, amivel visszavitték a bokszba, míg Salazárra egy kis séta várt a csapata bokszáig. Néhány hónappal később Piquet megtudta, hogy a versenyautója motorja nem bírta volna végig a Német Nagydíjat, így felhívta Salazárt telefonon és bocsánatot kérve megköszönte, hogy a BMW-ét a hazai nagydíján megmentette egy kínos leégéstől.
Hunt vs Mass, 1977 Kanadai Nagydíj
Az nem jó, ha egy sereghajtó pilóta üt ki a versenyből, de ennél csak egy még rosszabb eset van, ha az a sereghajtó pilóta történetesen a csapattársad. Az 1977-es Kanadai Nagydíjon a McLarennél James Hunt és Jochen Mass ezt egyszer megtapasztalták. Hunt nagy csatát vívott az első helyért Mario Andrettivel, amikor is utolérték a lekörözendő Masst, és miközben Hunt belűről próbálta megelőzni a csapattársát összeütköztek, aminek következtében Hunt 160 km/h-ás sebesség mellett megismerkedett a pályát szegélyező kerítéssel és kiesett a versenyből. „Jobbról próbálkoztam” – nyilatkozta Hunt. „Majd kénytelen voltam átmenni balra, de ekkor hirtelen ő is balra váltott és fékezett, majd intett, hogy menjek jobbra, de akkor már nem tudtam elkerülni.” Az autóból kiszállva a dühös Hunt a pálya egyik oldaláról az öklével integetett Mass felé, majd amikor az egyik pályabíró megpróbálta arrébb tessékelni Huntot, az 1976-os világbajnok válassza egy erős jobb horog volt, ami leterítette a pályabírót. Hunt azonnal bocsánatot kért az akciójáért azonban 750 dollár büntetést kapott a pályán való sétálásért és 2000 dollárt a hivatalos személy leterítéséért.
Hill vs Bandini, 1964 Mexikói Nagydíj
Graham Hill az 1964-es szezonzáró futamra, a Mexikói Nagydíjra 5 pontos előnnyel érkezett meg a második helyezett Ferraris John Surtees mellett azonban a 9 pontos hátrányban lévő Lotusos Jim Clarknak is volt még esélye a világbajnoki cím megszerzésére. Hillnek azonban a második hely is elég volt, ha Surtees nyer, míg a pole-ból induló Clark győzelme esetén a harmadik hely is jó lett volna. A dolgok azonban rosszul kezdődtek Hill számára, a rajt előtt eltört ugyanis a szemüvegének a pántja, a késlekedés miatt pedig a 10. helyre került. A 12. körben azonban Hill már a 3. helyen állt. Lorenzo Bandini azonban elkezdte támadni, és többször is bebujt Hill BRM-je mellé, de nem tudott előzni. A 31. körben végül Bandini egy tuti helyzetben kilökte Hill autóját a szalagkorlátra. Bár mindketten vissza tudtak térni a versenybe Hill BRM-jének meghajlott kipufogója az autójának a teljesítményére rossz hatással volt, ezért Hillnek hosszú időre a bokszba kellett hajtania, hogy a szerelők megjavítsák azt, a világbajnoki cím azonban ennek köszönhetően Bandini Ferraris csapattársának, John Surteesnek az ölébe hullott. Sokan úgy gondolták, hogy Bandini szándékosan tette, a BRM csapatvezetője, Louis Stanley azonban nem volt köztük. „A verseny után voltak különböző vádak, és sokan azt mondták, hogy Bandini szándékosan törte össze a BRM-et, mert ez a Ferrari taktikájának a része volt. A temperamentumára nézve Bandini tüzes, impulzív, félelmet nem ismerő pilóta volt, de ő soha sem követet el kétes dolgokat. Mielőtt elhagytuk volna a pályát Dragoni, a Ferrari csapatvezetője, Forghieri a technikai igazgató és Bandini felkerestek minket a bokszban és bocsánatot kértek. Bandini sírt. Mindenki kezet rázott, és a BRM részéről ezzel az ügy le volt zárva.”
Webber vs Vettel, 2010 Török Nagydíj
A 2010-es Török Nagydíjon azonban elmaradt a kézfogás miután a Red Bull pilótapárosa, Sebastian Vettel és Mark Webber összeütközött egymással a pályán. A verseny 41. körében a második helyen álló Vettel a 12-es kanyar előtt a belső íven bebújt Webber mellé miközben azonban beléptek a fékzónába Webber finoman Vettel felé terelte az autóját. Az eredmény nagy gumifüst, majd mindkét autó kiesett a bukótérbe, ahonnan Vettel már nem tudott továbbmenni a sérült autóval. A Red Bull ekkor nem csak egy biztos kettős győzelmet bukott el, hanem mély szakadék keletkezett a két pilóta között, amit a csapat megpróbált ugyan betapasztani, de a 2010-es Angol és Brazil Nagydíjak csak még tovább emelték a két pilóta közötti válaszfalakat.
