116 éves a Magyar Olimpiai Bizottság

Az 1881-ben létrejött Magyar Szent Korona Országainak Vöröskeresztes Egylete után a magyar Olimpiai Bizottság a második legidősebb hazai társadalmi egyesület, amely a Francia, a Görög, az Amerikai, a Német és az Ausztrál Olimpiai Bizottság után hatodiknak alakult meg. 

2005-ben a MOB megalakulásának 110 éves jubileumán Juan Antonio Samaranch, a NOB örökös tiszteletbeli elnöke elmondta, hogy Magyarország az olimpiai mozgalom egyik legbiztosabb bástyája. "Ebben a sportszerető kis országban sokat tettek az olimpiai eszme terjesztéséért és népszerűsítéséért. A magyar sport nemzetközi hírneve, kiváló versenyzőik sikereinek köszönhetően fokozatosan emelkedett." – tette hozzá a Nemzetközi Olimpiai Bizottság korábbi elnöke.

Az Olimpiai Játékokat Előkészítő Magyar Bizottság megalakulásában Kemény Ferenc, egri reáliskolai igazgató örökké elévülhetetlen érdemeket szerzett. A nyolcvanas években, Párizsban a Sorbonne egyetemen folytatta tanulmányait. Ekkor került kapcsolatba, majd szoros barátságba Pierre de Coubertin báróval. Nézeteik megegyeztek az olimpiai gondolat felelevenítésének szükségességéről és a nevelés eszközeként való felhasználásáról. Amikor Coubertin 1894 júniusában zászlót bontva, meghirdette az ókori játékok felújítását, s megalakította a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, természetes volt, hogy a távolmaradásra kényszerült magyar barátját, harcostársát is felkéri a közreműködésre. Így Kemény Ferenc (a képen) személyén keresztül a magyar sport az ötkarikás mozgalom alapítóinak egyike. 

A NOB első tagjai 1896-ban P.de Coubertin (francia), D.Vikelasz (görög), Butovszkij tábornok (orosz). (Állnak):W.Gebhardt (német), J.Guth-Jarkowsky (cseh), Kemény F. (magyar) és V.Balck tábornok (svéd) voltak.

Az olimpiai gondolat első magyarországi írásos nyoma Sárospatakra vezet. Szalkai László, a későbbi esztergomi érsek és hercegprímás az 1489-90-es tanévben írt latin nyelvű feljegyzései arra utalnak, hogy az Olymposz hegyének oldalában egykor rendezett versenyjátékok mély benyomást tettek a fiatal diákra. Ettől kezdve számtalan pedagógus, orvos, történész, költő, író és nem utolsósorban politikus törekvéseiben jelentkezett – Balassi Bálinttól kezdve Zrínyi Miklóson át Széchenyi Istvánig – a harmonikus fizikai és szellemi nevelés fejlesztésének, az olimpiai játékok felújításának gondolata. Éppen ezért Coubertin báró világtörténelmi jelentőségű kezdeményezése hamar megértésre talált Magyarországon. Nem véletlen, hogy még a kiegyezés előtt, 1863-ban alapított és alapszabályát elsőként magyar nyelven megfogalmazó Nemzeti Torna Egylet, amelynek Kemény Ferenc is tagja volt, Berzeviczy Albert az elnök, a későbbi kultuszminiszter vállalta az előkészítés feladatait. A tekintélyes Magyar Atlétikai Club vezetői kezdeti tartózkodás után végül csatlakoztak az alakuló bizottsághoz. A két említett, meghatározó szerepet betöltő egyesület mellett a Budapesti (Budai) Torna Egylet, a híres BBTE, továbbá az MTK, a Nemzeti Hajós Egylet, a III. ker. TVE, a BTC és a Neptun Evezős Egylet küldöttei kerültek a testületbe, amelynek elnöke Berzeviczy Albert, társelnöke dr. Gerendai György, a MAC képviselője lett. A MOB első elnöke tehát Berzeviczy volt. 

Története során a MOB többször került nehéz helyzetbe. 1920-as olimpiára Magyarországot nem hívták meg az első világháborúban vállalt szerepe miatt. 1928-ban a Kultuszminisztérium megszüntette önállóságát, és az Országos Testnevelési Tanács IV. számú szakbizottsága lett (1928–1941). 1948-ban a kommunista párt beleavatkozott a szervezet mindennapjaiba és elvesztette szuverenitását. ’48-tól az Országos Sporthivatal hatáskörébe tartozott és vezetőit az állam nevezte ki. 1984-ben pedig a politikai vezetés nyomására a testület egyhangúlag megszavazta a Los Angeles-i olimpia bojkottját. 

1989-ben azonban komoly fordulat következett be a MOB életében: sportolók kezébe került a szervezet irányítása. A MOB legfőbb döntéshozó testülete a közgyűlés, amely tisztségviselőket választ, kijelöli az olimpiai csapatot és dönt az alapszabályban foglalt rendelkezésekről. A közgyűlések közötti időszakokban a MOB-ot az elnökség irányítja, amely 18 választott tagból áll. 

Az elnökség általában minden hónapban ülésezik, határoz a MOB-ot érintő fontos kérdésekben, sportszakmai és pénzügyi témákban, kisebb személyi kérdésekben.

Az olimpiai mozgalom tehát megelőzte a politikát. Bár igaz, hogy akkor az országot moszkvai parancsszóra lezüllesztő állampárt diktatórikus hatalma már gyengült, megkezdődött a demokratizálódás folyamata. 

A Magyar Olimpiai Bizottság közgyűlése már hónapokkal korábban, titkos szavazással, szabadon választhatta meg tisztségviselőit. E döntő lépés előkészítése és megvalósítása két kiváló sportember nevéhez fűződik: Schmitt Pál (jelenlegi köztársasági elnök) NOB-tag, akkori főtitkár, kétszeres olimpiai bajnok vívó és Kovács Pál, hatszoros olimpiai bajnok kardvívó volt. Schmitt Pál a sikeres szöuli olimpiát követő decemberi közgyűlésen tett javaslata alapján a szükséges alapszabály-változtatásra és újjáalakulásra előkészítő bizottságot hozott létre, amelynek vezetésére Kovács Pált kérték fel.

A szervezet, amely negyven éven át a mindenkori állami sportvezetés árnyékában működhetett, tisztségviselői az állami sportvezetők voltak, most az önállóság útjára lépett, a Kongresszusi Központ Mátyás termében tartott lelkes hangulatú közgyűlésen, melynek mottója a következő volt: "csakis az állami sportirányítással kialakított, gyümölcsöző, korrekt együttműködéssel lehet sikeres egy-egy ország olimpiai mozgalma".

A bizottság négy évenkénti újjáalakulása során Barcelona, Atlanta és Sydney után egyaránt megőrizték elnöki illetve főtitkári tisztségüket. 2005 májusában Schmitt Pált újraválasztották. Aján Tamás főtitkárt pedig Kamuti Jenő olimpiai ezüstérmes tőrvívó, a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnöke váltotta. Aján Tamás a Magyar Olimpiai Akadémia elnöke maradt. Dávid Imre olimpikont, az evezős szövetség elnökét pedig a harmadik ciklusra erősítették meg a megnövekedett hatáskört kapott Felügyelő Bizottság elnöki székében.

A közvetlen vezetésben kialakult állandósággal szemben a tagság, az elnökség összetétele a négy évenkénti újjáalakulások során lényegesen változott. A 2005 májusában megválasztott új elnökségben hat személyi változás történt. Konrád János, Kulcsár Győző és Zsivótzky Gyula olimpiai bajnok mellett Bakonyi Tibor alelnökként, valamint Sinka László és Szabó Tamás került a vezetésbe, amelynek az olimpiai bajnok Hegedűs Csaba, az alelnökké előlépet Gyárfás Tamás, a két eddigi alelnök Császári Attila és Gémesi György, valamint Faragó Judit, Berkes István, Csötönyi Sándor és Vass Károly tagja maradt.

A Peking utáni 2009 januárjában rendezett tisztújítás során több változás történt az elnökségben, Schmitt Pált hatodszor is megválasztották és Molnár Zoltán eddigi ügyvezető igazgató került a főtitkári székbe. Előretörtek az egykori bajnokok és jelenleg már nyolc egykori aranyérmes és további két ezüstérmes tagja a testületnek, a nők száma is megduplázódott. Tudós és a Nemzet Sportolója, szakszövetségi vezető és önkormányzati képviselő, orvos professzor és üzletember, média képviselő került a testületbe. Egyedül Gyárfás Tamás, az úszó szövetség elnöke tartotta meg alelnöki tisztségét, Borkai Zsolt és Gyulay Zsolt két olimpiai bajnok, valamint Szabó Tamás, a NUSI igazgatója lett a másik három alelnök. Az elnökség tagja maradt Aján Tamás, Bakonyi Tibor, Berkes István, Faragó Judit, Hegedűs Csaba, Kamuti Jenő, Konrád János, Kulcsár Győző és Sinka László. Új tag lett Kovács István és Magyar Zoltán olimpiai bajnokok, valamint Regőczy Krisztina ezüstérmes. A megnövekedett hatáskört kapott Felügyelő Bizottság vezetőjévé ismét Dávid Imrét választották meg.

Schmitt Pált 2010 májusában előbb az Országgyűlés elnökévé, majd a Köztársaság elnökévé választották. Augusztus 6-án kezdte meg államelnöki munkáját és ezzel egy időben 21 éves sikeres tevékenység után leköszönt a MOB elnöki tisztségéről.

2010 novemberében Borkai Zsolt olimpiai bajnok tornászt, Győr város polgármesterét választották meg a Magyar Olimpiai Bizottság új elnökének. A MOB alelnökei Gyulay Zsolt, Gyárfás Tamás, Szabó Tamás és Gémesi György. Főtitkár: Molnár Zoltán. Elnökségi tagok: Aján Tamás, Bakonyi Tibor, Berkes István, Faragó Judit, Hegedűs Csaba, Kamuti Jenő, Konrád János, Kulcsár Győző és Sinka László, Kovács István, Magyar Zoltán, Regőczy Krisztina. Idén súlyos veszteség érte a MOB elnökségét, ugyanis október másodikán, 68 éves korában elhunyt dr. Schulek Ágoston, háromszoros magyar bajnok magyar rúdugró, edző, sporttisztviselő, egyetemi docens, a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke. Schulek Ágoston 2009. januárjában lett a MOB elnökségi tagja.

A Magyar Olimpiai Bizottság idén mindent elkövetett, hogy biztosítsa a sportolók zavartalan felkészülését a londoni olimpiára. Állami segítséggel támogatta a szövetségek, szakszövetségek munkáját is. Várhatóan 120-140 fős lesz a Magyar Olimpiai Csapat Londonban. 2012. január elsején életbe lép az új Sportörvény, mely alapján a MOB egyetlen köztestületként irányítja a civil magyar sportéletet és sportszakmai döntéseket hozhat.

A Magyar Olimpiai Bizottság megalakulásától kezdve, az eltelt 116 év alatt alapvető feladatának tekintette és tekinti az olimpiai eszme népszerűsítését, terjesztését, a mozgalom erősítését és az olimpiai játékokon való szereplés előkészítését, a szakmai munka összehangolását, a részvétel szervezését. A 116 év alatt elért eredmények azt bizonyítják, hogy mindez sikerrel járt. Az a tény, hogy minden nyári olimpiai részvételünk alkalmával felcsendülhetett nemzeti Himnuszunk önmagáért beszél. Az olimpiai érmek tekintetében Magyarország a világ legjobb 10 nemzete közé tartozik. 160 arany, 145 ezüst és 164 bronzérmünkkel méltán vívtuk ki a sportvilág elismerését. Nagyon sok magyar embernek szereztünk örömet és büszkeséget határainkon innen és túl… 

A Magyar Olimpiai Bizottság elnökei és társelnökei: dr. Berzeviczy Albert (1895-1904), dr. Széchenyi Imre (1904-1905), Teleky Sándor gróf (1905-1908), Andrássy Géza gróf (1908-1928), Muzsa Gyula (1928-1941), dr. Prém Lóránd (1941-1944), Jámbor Alajos (1946-1948), Sebes Gusztáv (1948-1950), Hegyi Gyula (1950-1964), Egri Gyula (1964-1969), dr. Beckl Sándor (1969-1979), Buda István (1979-1987), Deák Gábor (1987-1989), dr. Schmitt Pál (1989-2010), Borkai Zsolt (2010-)