Az SKI-Hungary, a Shotokan Karate International magyarországi szervezete szemináriummal kezdte a 2010 évet. A meghívott szakember Yutaka Koike V.DAN, aki jelenleg az olaszországi Triesztben oktat. Pörgő, szakszerű magyarázatokra építő, az életszerű küzdelem technikáit is figyelembe vevő foglalkozásain nem unatkoztak a különböző shotokan karate szervezetekhez tartozó résztvevők. Foglalkozott formagyakorlatok értelmezésével, hibajavítással, de nem hiányzott az önvédelem és a több támadó elleni védekezés sem. A Szarvason tartott edzés után készítettünk riportot vele.
– Járt-e már Hazánkban?
– Igen,második alkalommal vagyok Magyarországon.
– Milyen szervező munka keretében érkezett ide?
– Évek óta Európában élek. Ausztriában és Svájcban kapcsolatba kerültem Kawasoe és Koga mesterekkel, s rajtuk keresztül ismerkedtem meg egy nemzetközi edzőtáborban Lovász György mesterrel, az SKI magyarországi vezetőjével, aki meghívott, tartsak edzéseket.
– Több magyarországi szervezet tagjai vettek részt a szemináriumon. Figyelembe vette ezt az edzéstervezésnél, oktatásnál?
– Láttam apróbb különbségeket, de ezek nem jelentősek,s nem jelentettek problémát. Én is több szervezettel állok kapcsolatban, sőt, célom, hogy minél több szervezet tagjaival ismerkedjek meg,tudáscsere alapján.
– 37 évesen magas övfokozattal nagyon fiatal instruktor. Mint japán harcművésznek mennyire problémás európai lelkületű európai tanítványokat oktatni?
– Minden országban találunk saját, igen komoly múlttal rendelkező karate szervezeteket. Sok magas övfokozatú mesterrel rendelkeznek. Tíz éve érkeztem 3 danos mesterként, előtte elvégeztem a JKA és a JKS instruktor képzőjét. Újoncként, nyitott fiatalként érkeztem,ismertem több európai harcművészt, s az európaiak úgy gondolták, hogy esélyt adnak egy fiatal japán sensei-nek. Az Ő segítségükkel ismertem meg az európai mentalítást, és én is sokkal nyitottabb lettem. Japánban a különböző szervezetek nem tartanak egymással kapcsolatot, mert önmagukban, külön-külön is nagyon erősek. De azért akad, amelyik nyitottabb, és ha megnézzük, mindig is a shotokan karate volt a legnagyobb szervezet Európában. Így van esély arra, hogy megmutassam másoknak is, mit tudok, s így kerültem Szarvasra is.
– Megbarátkozott-e az európai kultúrával?
– Még az instruktorképző előtt szerettem Európában lenni. Először ugyan angol nyelvterületben- USA, Ausztrália – gondolkodtam, de adódott egy lehetőség Svájcban. S most Olaszországban élek. Kedvelem az európai kultúrát, és természetesen a japán kultúrát is, de instruktorként Európát választottam.
– A technikák egy része emlékeztet a tradicionális jujutsu technikákra. Tudatosan használja, tanulta, vagy ez a felfogásból adódik?
– Akkor változtak meg bennem a dolgok, amikor abbahagytam a versenyzést. Előtte csak egy versenyző voltam. A versenyben a kata erős, szép és elegáns kellett, hogy legyen. A küzdelemben fontos a gyorsaság, erő, a távolságtartás 
és a harci szellem, a spirit. A versenyzés után fejlődnöm kellett. A dojokban az emberek szeretnék jól érezni magukat,edzeni, és fizikálisan és mentálisan erőssé válni. S így lesznek boldogabbak. A legtöbb karatéka nem versenyzik, és nem is akar foglalkozni vele, a gyerekek, azok még jobban. Itt is a fekete övesek nagy része idősebb, mint én és nem hiszem, hogy versenyezni akarnának. Sok oktató verseny centrikusan oktat. Fizikumot fejleszt, pedig a tanítványok heti három edzésre, ha el tudnak jönni. Én megtalálom a tradicionális karatéban azokat az érdekességeket, mint például az önvédelem. Ezért hasonlítanak bizonyos mozdulatok a tai-chira, a jujutsu-ra. Minél nyitottabb az ember, rájön, hogy ez mind egy, és egy kör lesz az egészből. Én a BUDO – t oktatom.
XLsport – Forrás: Gregor László
