A játék színvonala – mindenekelőtt a hazaiaknak "köszönhetően" – csalódást keltő volt, a harci hőfok és a kellő izgalommennyiség azonban elfogadhatóvá tette a Chelsea és az Internazionale kedd esti nyolcaddöntős párharcát, amelyből az olasz együttes – a milánói 2-1-et követő londoni 1-0-ás sikerrel – kettős győzelemmel jutott tovább a labdarúgó Bajnokok Ligája legjobb nyolc csapata közé.
Az Inter diadalát főleg annak köszönhette, hogy az itáliai bajnoki formájához képest ezúttal sokkal jobban futballozott, jobban akarta és többet is tett a meccs megnyeréséért, míg az angol házigazdák meglepően enervált, amellett rontásokkal teli labdarúgással rukkoltak elő. Utóbbiak mintha csak követni akarták volna "vehemenciában" az új idényre éppen Milánóból, az ottani másik elitalakulattól, az AC Milantól érkezett szakvezetőjüket, Carlo Ancelottit, aki gyakorlatilag rezzenetlen arccal, némán állta végig a meccset. Az olasz együttes előtt éppen a londoni Kékeknél "mesterkedő" Inter-edző, José Mourinho ugyanakkor – bár önmagához mérten még így is visszafogottabb volt – a "színpadi alakításra" is ügyelt: végigszerepelte a mérkőzést, grimaszokat vágva, gesztikulálva, hol ülve, hol felugrálva irányította játékosait olykor kézivezérléses formában közvetlen instrukciókat adva nekik. A Stamford Bridge népe a "hazatért" korábbi sikeredző magánszámát jól viselte, a pályán levő Chelsea-futballisták annál kevésbé: Didier Drogbát végül ki is állította az amúgy erélytelen német bíró, bár hasonló sorsra juthatott volna jónéhány más játékos is az indulatoktól túlfűtött, az alattomos belépőket, az ellenszenves alakításokat, a nemtelen praktikákat is kölcsönösen hadba vető felektől.
Az Internazionale – az olaszok valóban nemzetközi, a kezdőtizenegyben egyetlen olaszt sem felvonultató együttese – miután átvészelte az első félidő hajráját, s a második játékrész elejét, amikor a Chelsea átmenetileg kapujához szegezte a Mourinho-alakulatot, átvette az irányítást, majd a találkozó legjobbjaként remeklő holland irányító, Wesley Sneijder sokadik álompasszát gólra váltó Samuel Eto,o révén a győztes gólt is megszerezte.
"Eto,o-val, Militóval és Pandevvel, vagyis három csatárral kezdtem, hogy zavart keltsek a Chelsea soraiban, és szemmel láthatóan zavart is keltettem. A Chelsea az elejétől fogva érezte, hogy ez az Inter meccse. A Chelsea frusztrálttá vált, mert ma az Inter volt a jobb csapat. Ma én itt ellenség voltam, és ma az ellenség győzött" – nyilatkozta szokásos stílusában Mourinho a Chelsea négyéves hazai BL-veretlenségi sorozatának véget vető összecsapás után, majd így folytatta: – Az öltözőben ünnepeltem, mert ez egy nagy győzelem volt számunkra. Szeretem a Chelsea-t, szeretem ezt a stadiont, szeretem az itteni embereket. Amellett profi vagyok, aki tudja, hogy egy szép napon lehetek még egy másik angol csapat edzője, és jöhetek még majd ide újból."
"Az Inter nagyon jól játszott, mi játszhattunk volna sokkal jobban, innentől viszont már egyéb feladatainkra kell össszpontosítani" – összegzett szűkszavúan a csalódott Ancelotti.
A kedd esti BL-program másik meccsén – amelyet Kassai Viktor vezetett – szintén vendéggyőzelem és -továbbjutás született: Sevillában a CSZKA Moszkva 2-1-re verte a spanyol házigazdákat az oroszországi 1-1-et követően. A diadal azt jelenti, hogy az orosz együttes 17 év után jutott be ismét Európa nyolc legjobb futballcsapata közé.
