A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) 22 tagú végrehajtó bizottságának zürichi szavazásai, melynek során kijelölték 2018-as és 2022-es világbajnokság rendezőjét:
2018-as vb:
első kör:
Anglia 2 szavazat, Belgium és Hollandia 4, Spanyolország és Portugália 7, Oroszország 9 (Anglia kiesett)
második kör:
Belgium és Hollandia 2, Spanyolország és Portugália 7, Oroszország 13 (Oroszország többséget kapott, nyert)
2022-es vb:
első kör:
Ausztrália 1 szavazat, Japán 3, Egyesült Államok 3, Koreai Köztársaság 4, Katar 11 (Ausztrália kiesett)
második kör:
Japán 2, Koreai Köztársaság 5, Egyesült Államok 5, Katar 10 (Japán kiesett)
harmadik kör:
Koreai Köztársaság 5, Egyesült Államok 6, Katar 11 (a Koreai Köztársaság kiesett)
negyedik kör:
Egyesült Államok 8, Katar 14 (Katar többséget kapott, nyert)
Zürich, 2010. december 2., csütörtök (MTI/dpa) – A 2018-as oroszországi labdarúgó-világbajnokságon – a beadott pályázat alapján – 13 város 16 stadionja lehet helyszíne az összecsapásoknak.
A rendező 13 város:
Kalinyingrád, Kazany, Krasznodar, Moszkva (4 stadion), Nyizsnij Novgorod, Rosztov, Szentpétervár, Szamara, Szaranszk, Szocsi, Volgográd, Jaroszlavl, Jekatyerinburg
Előnyök:
– a világ legnagyobb országa
– a vb országszerte felgyorsítaná a stadionrekonstrukciót
– Vlagyimir Putyin miniszterelnök támogatása
– majdani tapasztalatok a 2014-es szocsi téli olimpiáról
– Oroszország megnyílik a világ előtt
Hátrányok:
– nagy távolságok a helyszínek között, nehézkes közlekedés
– nem kielégítő a repülőterek és a nemzetközi szállítmányozás helyzete
Stadionok:
– költség: 2,89 milliárd euró
– teljes kihasználtság esetén 3,141 millió jegy
– a 16 stadionból 13 lesz új építésű, három pedig felújított
– Moszkvában 80-ról 90 ezresre bővítik a Luzsnyiki Stadiont, Szentpéterváron pedig 62 ezres aréna várja majd a szurkolókat
