Nem szerencsés, ha a büntetőjogi felelősségre vonás a stadionban történik, és nehéz helyzetben vannak, akik a mostani magyar jogrendszerbe próbálják ezt a speciális bíróság elé állítást bevezetni – mondta Falvay Zsolt, a Budapesti Nyomozó Ügyészség vezetője a futballhuliganizmusról rendezett nemzetközi konferencián, csütörtökön Budapesten.
A konferenciát a Kriminálexpo 2010. keretében, a Magyar Labdarúgás Napja alkalmából rendezte az Országos Rendőr-főkapitányság és a Magyar Labdarúgó Szövetség.
Falvay Zsolt előadása bevezetőjében kitért arra: tudomása szerint a klubok nem vezethetnek nyilvántartást a kitiltottakról, akik így bármikor jegyet vásárolhatnak, és csak akkor derül ki, hogy el vannak tiltva, ha újabb rendbontás miatt rendőri intézkedésre kerül sor velük szemben.
Az ügyészség képviselője problémának nevezte, hogy a rendőri fellépés tűrésküszöbe mérkőzésenként és településenként eltérő, úgy fogalmazott, nem megengedhető, hogy egyes meccseken nem intézkednek a garázdákkal szemben, míg egy másik meccsen alap nélkül, a kollektív felelősségre hivatkozva az összes vendégszurkolót kivezetik.
A jogszabályi héttér kisebb-nagyobb korrekciók mellett alkalmas a futballhuliganizmus visszaszorítására – jelentette ki. Mint mondta, a büntető törvénykönyvben létezik a rendbontás vétsége, amelyet a kommentár szerint kifejezetten a futballhuliganizmus elleni fellépés igénye hívott életre.
A jogszabály 2001. januárjában lépett hatályba, azóta évenként változó számú, 9-18 ügyben jártak el ilyen bűncselekmény miatt a rendbontókkal szemben, vagyis elenyészően kevés volt az ilyen ügyek száma – mondta.
A felmerült elképzelésekkel kapcsolatban azt mondta, az arcfelismerő kamerarendszer kiépítésére a kluboknak nincs forrásuk, ráadásul 2006 őszén a Budapesti Rendőr-főkapitányság sokszor próbálta úgy beazonosítani az elkövetőket, hogy a helyszínen rögzített felvételeket összevetették a nyilvántartásokban lévő fényképekkel, és egyezőség esetén feljelentést tettek, azonban több esetben tévedtek.
Azzal a megoldási javaslattal kapcsolatban, hogy a stadionokba "települt" ügyészek, bírók "azon melegében" hozhassák meg döntésüket – ez a bíróság elé állítás egyik speciális módja lenne – kifejtette: a hatályos jogszabályok alapján nemcsak ügyésznek és bírónak, hanem védőnek is részt kell vennie a tárgyaláson, kérdés, hogy ez hogyan biztosítható ezekben az esetekben.
A terheltnek joga van megismerni a bizonyítékokat, de ha nincs iratismertetés, akkor hol szembesülhetne ezekkel? Sérülne az a terhelti alapjog is, amely szerint megfelelő időt kell biztosítani a védekezésre felkészülésre – jegyezte meg.
Mint mondta, a stadionokban történő speciális bíróság elé állítási eljárásban nem jöhet szóba sem a beismerő vallomás, sem a tanúvallomás, a videófelvétel pedig csak akkor lehet perdöntő, ha az elkövető egyértelműen beazonosítható.
Emellett – mondta – a felvétel kizárólag a garázdaság bizonyítására alkalmas, de nem alkalmas a hivatalos személy elleni erőszak bizonyítására, hiszen nem minden esetben látszik, hogy valóban rendőr ellen irányult-e a támadás. Ráadásul nem alkalmas arra sem, hogy helyben döntsenek arról, a terhelt elkövette-e a rongálást is, ugyanis ennek megállapításának feltétele a kárösszeg ismerete.
Mint mondta, meglátása szerint a hivatalos személy elleni erőszakhoz hasonlóan a garázdaság előkészületét is büntetni kellene, ehhez azonban jogszabályt kellene módosítani. Így akár titkosszolgálati eszközökkel is, de már az előkészületi szakaszban meg lehetne akadályozni azokat, akik rendbontásban állapodtak meg társaikkal – mondta.
Az ügyész felvetette: ha kitiltást lehet alkalmazni azokkal szemben, akik a stadionokban garázdálkodtak, akkor ki kellene tiltani azokat is, akik a stadionokban rendőrt vernek.
A kitiltás lehetne az a fontos eszköz, amely talán megfelelő visszatartó erőt jelentene ezeknek az embereknek: a néhány hónapos szabadságvesztést könnyebben leülik, de ha három évre eltiltják a mérkőzések látogatásáról, az visszatartja őket.
Sőt – mint mondta – azt is be lehetne vezetni, hogy a kitiltott személyek a mérkőzések kezdetének időpontjában kötelesek jelentkezni a rendőrségen, ezzel megakadályozható lenne az, hogy "belógjanak".