Bár a Tatabánya Carbonex KC 2-1-re vezet a Dunaferr ellen a Budapest Bank Férfi Kézilabda Liga harmadik helyéért vívott párosmeccsen, a ma esti, dunaújvárosi negyedik ütközet bőven kínál majd izgalmakat. A tévében, egyenes adásban is látható összecsapásról a 196-szoros válogatott Marosi Lászlót (képünkön) kérdeztük.
– Mi volt a legjobb eredmény, amit még játékosként megélt a tatabányai színekben?
– 1984-ben bajnokok lettünk, sokak meglepetésére. Kuzma Ferenc volt az edzőnk – a klub történetének negyedik bajnoki címét az óta sem sikerült megismételni.
– Közben Ön jókora kanyarokat tett, amíg végleg visszatért kezdeti sikerei színhelyére.
– 1990-ben kerültem a német Bundesliga egyik legjobb csapatához, a Lemgo együtteséhez – folytatta Marosi, akit „odakinn” a Bundesliga legjobbjának is megválasztottak, nyert bajnokságot, kupát csapatával, s KEK-győztes együttesnek is tagja lehetett. – 1999-ben amikor hazajöttem, a Dunaferrhez igazoltam, s 2000-ben sikerült is a Veszprém és a Szeged előtt megnyernünk a bajnokságot. 2001-től viszont ismét a tatabányai sikerekért fáradozom.
– Nem is eredménytelenül, hiszen a Carbonex KC lassan, de biztosan egyre feljebb kúszik a sportág hierarchiájában…
– A felelősségteljes vezetői gyakorlat és a jó szakmai munka együttes gyümölcse, hogy most ott vagyunk, ahol. Debre Viktor és Kanyó Antal a felnőttekkel, míg Nagy Péter és Horváth Árpád az utánpótlás tagjaival foglalkozik szívós következetességgel.
– Az év során kik tettek legtöbbet azért, hogy a TCKB most a dobogós helyezésért küzdhessen?
– Kapusunk, Szente Gábor kitűnő szezont produkált, a mezőnyben pedig Ivo Diaz, Harsányi Gergely és Halász Máté emelkedett ki a társaik közül. Diaznál külön ki kell emelnem, hogy 38 éve dacára abszolút megbízható vezéregyénisége együttesünknek, akit még két éves szerződés köt a klubhoz.
– Szűkítsük le a következő kérdést a ma esti negyedik erőpróbára!
– A Dunaferr otthon különösen nem könnyű ellenfél, ezért is legfeljebb 52-48 arányban tennék a győzelmünkre. Mellettünk szól, hogy az alapbajnokság és a rájátszás eddig öt találkozójából négyet mi nyertünk, tehát Dunaújvárosban is tudtunk már győzni. A Dunaferr akkor lehet különösen veszélyes, ha a közönség buzdításához egy-két középszerű játékosuk éppen most tudna kiemelkedőt produkálni.