Egy évet töltött Olaszországban az Európa-bajnok Kiss Csaba, de nem volt megpróbáltatásoktól mentes idénye: most az első osztályba kerülésért küzd a Camoglival.
Hirtelen döntés alapján távozott Egerből, s ugyanilyen hirtelen váltott csapatot a szezon közepén. Az Európa-bajnok balkezes persze nem önszántából került ebbe a helyzetbe, úgy alakult, hogy a szezon közepén kellett távoznia a Nervitől. A légióskorlátozás miatt csapat nélkül maradt Kiss Csabának azonban jó helye lett, a feljutásért küzdő Camogli csapatában ugyanis maximálisan szükség van a magyar vízilabdázó tudására.
„Megmondom őszintén, volt bennem félsz. Azt hittem, szakadéknyi különbség van az olasz első- és másodosztály között, de szerencsére kellemesen csalódtam – kezdte Kiss Csaba. – Rengeteg olyan játékos pólózik a Serie A2-ben, aki még most is nyugodtan játszhatna egy osztállyal feljebb, csak különböző okok miatt nem tudják vállalni az azzal járó elfoglaltságokat. Minden posztra van remek játékosunk és tehetséges fiataljaink, Ricardo Azevedo személye pedig garancia a minőségi munkára. Úgy hiszem, van esély arra, hogy az első osztályba jussunk."
A Camogli csapatánál pedig – Kiss Csaba mellett is – fordul elő néhány nagy név, hiszen a kapitány, Ricardo Azevedo például az Egyesült Államok szövetségi kapitánya volt (fia még most is tagja a nemzeti együttesnek). A gólkirályi címért a fiatal Michele Luongo, s az egykori válogatott Sasha Sadovyy versenyzik, s bár Csaba állítja, új csapatában nem a gólszerzés a legfontosabb feladata, eddig ő is 30 góllal (13 meccsen) segítette hozzá a csapatot az első osztályba kerüléshez.
„A körülményekre nem lehet panasz. Csodaszép az uszoda, benne konditerem, amit akkor használunk, amikor csak akarunk – mesélt a csapatról Kiss Csaba, aki kiemelte, mennyire szeretik az emberek a vízilabdát a környéken. – Egyszer például az uszodában dolgozó egyik idős hölgy megkérdezte, igaz-e, hogy a magyar zászló gyakorlatilag ugyanaz, mint az olasz, csak elfordítva. Azóta minden hazai meccsünkön ki van feszítve a klub jelképe mellett egy elforgatott olasz zászló is. Megható volt. Csakúgy, mint az, hogy a helyi kemény mag egyik dalának szövegében is felfedeztem a nevem."
Az egriek egykori balkezesének nem ismeretlen a légiós élet, hiszen Gerendás György anno 
Spanyolországból csábította haza. A szezon elején csapattársával és jó barátjával érkezett a Nervihez, s úgy tudjuk, Nyéki Balázzsal jól érzik kint magukat Olaszországban.
„A híres olasz temperamentum nem mindig olyan, mint ahogyan az emberek gondolatában él – adta át élményeit Kiss Csaba. – Rengetegszer látom a saját szememmel, hogy a legendásan heves vérmérsékletű olaszok teljes nyugalomban ülnek a dugóban. Nagyon udvariasak és közvetlenek, bár sokan mondják, hogy azért Liguria egészen más, mint mondjuk a déli országrész."
Arra a kérdésre viszont, hogy megszerette-e annyira az olasz temperamentumot, hogy Itáliában maradjon, nem tudott válaszolni:
„A Camogli vezetőivel abban maradtunk, hogy ha feljutunk az első osztályba, akkor ülünk le tárgyalni. Csak abban az esetben lehet szó arról, hogy esetleg maradok a csapatnál, ha ez sikerül. Kerestek már más olasz klubtól is, de idén nem szeretném elkapkodni a döntést. Tavaly ezt tettem, és bitang nagy hibának bizonyult… Szívesen térnék haza is, tökéletesen nyitott vagyok mindenre."
Fotók: Toró Tímea
