Szána Zsombor élete első olimpiájára készül, ami ráadásul az első ifjúsági ötkarikás játék lesz. Reményei szerint a körülmények nem akadályozzák meg a döntőbe jutását.
– Már csecsemőkoromban is jártam úszni a mellkasom miatt – idézi fel az első csapásokat Zsombor. – Az orvosok ajánlották. Meggyógyultam, és meg is szerettem a mozgásnak ezt a formáját. Heti két-három alkalommal hobbiszinten csináltam. Aztán szólt az edzőm, hogy mi lenne, ha komolyabban foglalkoznék vele, mert tehetséges vagyok. Leigazoltak a BVSC-be és innen már egyenes út vezetett a versenysportig. Igazából az úszás választott engem, nem is én választottam sportágat.
– De mi volt a vonzó benne a későbbiekben is?
– Elsősorban az eredmények motiváltak. Ha nem lettek volna, valószínűleg nem folytattam volna. Ki az, aki napi hat-hét órát lehúz a medencében eredmény nélkül…? Közepes, vagy gyengébb szinten nem éri meg csinálni. A közösség is egy olyan erő, ami képes lerángatni minden reggel a hideg vízbe.
– Melyik eredményre vagy a legbüszkébb?
– A tavalyi, ifjúsági Eb-n elért két bronzérmem az eddigi legjobb teljesítményem. De a korosztályos magyar bajnoki címeimet sem becsülöm le.
– Mi várhat rátok Szingapúrban?
– Ázsiában jártam már. Pekingben az időjárás számunkra kellemetlen volt. Magas volt a páratartalom, meleg volt, és gyakran esett az eső. Szingapúr sem különbözhet sokban. Kétágyas szobáink lesznek a hírek szerint, és elég puritán ellátásra számíthatunk. Személy szerint nagyon motivál az ázsiai túra, mert még nem jártam arrafelé. Európai Ifjúsági Olimpiai Játékokon voltam, ami Belgrádban volt. Vélhetően hasonlóan puritán körülmények várnak ránk, mint déli szomszédainknál. Azt is kibírtuk, ráadásul mindenkinek egyenlő feltételek lesznek. Ott fog lakni az amerikaitól a kínain keresztül mindenki. Sporttörténelmet írhatunk, hiszen ez lesz az első ilyen megmérettetés.
– A teher leküzdése érdekében pszichés felkészítésen átestél-e már?
– Volt már rá példa, hogy beszélgettem szakemberrel. Vajda Tamás az edzőm, és az ő tanári és pszichológusi végzettségével kellőképpen meg tudjuk oldani az efféle gondokat. Ráadásul a családom is mellettem áll. Nem szokott gátat jelenteni az éles szituáció, jó versenyzőtípusnak tartom magam.
– Az olimpián mit szeretnél elérni?
– Ússzam meg a legjobbamat. Ez a legfontosabb. Előfordulhat, hogy nem úgy jön ki a lépés, ahogy szeretném. Akkor biztos elégedetlen leszek. De tegyek meg minden tőlem telhetőt, és akkor ez utóbbi nem fordulhat elő. Ha döntőbe jutok, minden további már ajándék.
