Az elmúlt évekhez képest változott a férfi kézilabda Bajnokok Ligájának lebonyolítása: az EHF döntésének értelmében az idei szezonban már nyolcaddöntőket is rendeztek.
A régi lebonyolítási rend szerint első körben nyolc csoport volt, csoportonként négy csapattal; az első két helyezett továbbjutott a második csoportkörbe, ahol egy másik négyes első két helyezettjével került össze. Az azonos kvartettből érkezők egymással már nem játszottak, az első csoportkörben lejátszott oda-visszavágós mérkőzés eredményeit továbbvitték magukkal. A második csoportfázisban szintén a négy csoport első két helyezettje jutott tovább, így alakult ki a negyeddöntő mezőnye.
Az idei kiírás értelmében a 32 együttes helyett csupán 24 gárda szerepelt, kettő helyett csak egy csoportkör van. Az eddigi négyfős gruppokat felváltották a hat csapatos csoportok, így lett négy grupp, melyekből az első négy helyezett jutott tovább az egyenes kiesés szakaszba – vagyis a nyolcaddöntőkbe. A csoportelsők a csoportnegyedikkel játszottak, a második helyezettek pedig a harmadik helyen továbbjutókkal. Az idei Bajnokok Ligája legjobb nyolc együttesét elnézve azonban jól megfigyelhető (Montpellier, Veszprém, Medvedi, Ciudad, Kiel, Hamburg, Barcelona, Löwen), hogy a csoportokban az első két helyen végzők jutottak be a negyeddöntőbe is, vagyis a nyolcaddöntők – ha úgy tetszik – akár feleslegesnek is tűnhetnek. Persze szüksége van a sportágnak a népszerűsítésre és a strukturális fejlesztésre, ezért – akárcsak a labdarúgásban – a kézilabdában is törekednek az elmaradottabb régiók, csapatok felzárkóztatására.
Gulyás Péter szerint jobb lett a Bajnokok Ligája lebonyolítása
„Kevesebb meccset játszottunk az új sorsolásnak köszönhetően, mint tavaly, ami szerintem jó dolog – mondta Gulyás Péter, az MKB Veszprém és a magyar válogatott szélsője, arra a kérdésre: jobb-e az új lebonyolítás, mint a régi. „Hát az igaz, hogy az a nyolc alakulat jutott be a negyeddöntőbe, aki a csoportban jól szerepelt, de úgy látom, ezt muszáj volt meglépnie az EHF-nek, mert a többi csapatnak is szüksége van az ilyen jellegű mérkőzésekre. A kis csapatoknak is meg kell adni a lehetőséget, hiszen ők is nagyon szeretnének minél messzebb jutni a Bajnokok Ligájában, szeretnének Európa elitjéhez tartozni."
A nyolcaddöntők némileg jelentéktelenné válását valószínűleg az EHF-nél is felismerték, hiszen az idei (egyelőre nem hivatalos) kiemelési sorrendben akadnak érdekes besorolások (Barcelona, Hamburg 3. kalap). A sztárcsapatok „megkeverésével" valószínűsíthetően épp az a cél, hogy az egyenes kiesési szakaszban – akár már a nyolcaddöntőben – szorosabb párharcok, eredmények szülessenek. Esetleg olyan gárdák is eljuthatnak a legjobb nyolcig, akiknek eddig nem sok esélyük volt erre. Gulyás Péter szerint is ez lehet a megoldás a kézilabda népszerűsítésében, de mindamellett szakmai pozitívumokat is lát az kiírásban.
„Véleményem szerint összességében jobb ez a BL-rendszer: jobb a nagycsapatoknak és jobb a kiscsapatoknak is, hisz ők összemérhetik tudásukat a sztárklubokkal, amiből rengeteget tanulhatnak. A nagy, gazdag kluboknak pedig abból a szempontból is jobb ez a lebonyolítás, hogy aki a végére odaér a sorozatnak, az jobb formába lendül a szoros párharcok végett, mintha egy gyengébb bajnokság képviselője némi szerencsével menetel sokáig. Csak a felfokozott mérkőzéseken edződött alakulatok lehetnek esélyesek a BL-győzelemre."
A 2010/2011-es Bajnokok Ligája évad kiemelésének számtalan "érdekessége" van, amiből realizálni lehet azt a tényt, hogy az idei szezon még kiélezettebb, még szorosabb összecsapásokat hozhat majd -a férfi kézilabda szerelmeseinek.
