A gála „megálmodója”, Petrányi Zoltán lépett először kötelek közé, hogy immáron sokadik alkalommal megpróbálja megőrizni nehézsúlyú koronáját. „Csepi”, aki a 20 évvel fiatalabb Balogh Tibor (12 győzelem – 2 vereség – 2 döntetlen) ellen meccselt, jól kezdte a találkozót, hisz az első, sokszor tapogatózónak mondott menetben is remek kombinációkkal fogadta előrelendülő ellenfelét.
Az mindjárt látszott, hogy Balogh elsősorban az erejével próbálja meglepni riválisát, ám komoly ütéssel nem sikerült betalálnia a második, egyénként kifejezetten jó iramú menetben sem.
A küzdelmet végig a kezében tartó Petrányi a harmadik menetben igen komoly fölénybe került, és két alkalommal is padlóra küldte riválisát – testütéssel. Baloghot, a második esetet követően, a mérkőzést vezető Flórián Béla kiszámolta (KO). Ezzel a sikerrel Petrányi Zoltán (50 győzelem – 20 vereség) nem csak a Magyar-bajnoki, de az UBO nevű szövetség Europe övét is megvédte.
Könnyűsúlyban Nagy István (22 győzelem – 11 vereség) és Mizsei György (17 győzelem – 8 vereség) csapott össze a Magyar-bajnoki övért. A menetek nagyobb részében a technikásabb Mizsei dominált, aki tisztábban, látványosabb ütésekkel talált, ráadásul a hajrát is remekül bírta. A tíz menet után a fiatal versenyző megérdemelten, egyhangú pontozással (98-93, 97-94 és 96-94 arányban) nyerte meg a párharcot.
Váltósúlyban a hajdúhadházi Vajda Gyula (15 győzelem – 4 vereség) végig nagy iramot diktált a Vári Gergő (11 győzelem – 4 vereség) elleni összecsapás során, testen és fejen is igyekezett „lebontani” riválisát. És bár Vári kettős fedezéke elég masszívnak bizonyult, ellenfele számos nagyerejű találatot vitt be.
A menetek múlásával Vajda egyre nagyobb fölénybe került, és bár riválisa nem volt padlón, eléggé egyoldalúvá vált a párharc. A küzdelem végül mégsem kiütéssel fejeződött be, mivel a 7. menetben Vári bal szemöldöke függőleges irányban mélyen felszakadt, amit a ringorvos is megvizsgált.
Dr. Hódosi javaslatára a mérkőzésvezető beszüntette a találkozót, s mivel a ringbíró vétlen fejelésnek minősítette a sérülés körülményeit, összesítették a pontozólapokat.
Mindez Vajda Gyulának kedvezett, hiszen a küzdelem során egyetlen menetet sem vesztett – vagyis technikai döntéssel diadalmaskodott. A két versenyző az eset után elásta a „csatabárdot”, ami Vajda Gyula szerint ki sem volt ásva, még akkor sem, ha a látszat ezt sugallta. „Nem volt valódi indulat a mérlegelésen sem” – mondta.
A Kovács Zoltán – Máté Ádám nagypehelysúlyú Magyar-bajnoki címmérkőzésen a nyíregyházi „Caramel” ragadta magához a kezdeményezést, mindjárt az első menetben. Máté próbált ellenállni a nagy nyomásnak, ám ellenfele több, nagy erejű ütése betalált, ráadásul az egyik igen súlyos következménnyel járt, hisz a soproni versenyző komoly orrtörést szenvedett.
A mérkőzés első szünetében a ringorvos is megvizsgálta Mátét, aki nem tudta elkezdeni a második menetet (TKO). Ezzel a sikerrel a Big Boxing versenyzője, Kovács Zoltán (8 győzelem – 4 vereség) meglepetésre Magyar-bajnok lett, ám ez az a súlycsoport, ahol sokáig egészen biztosan nem ülhet a babérjain…
A gála utolsó mérkőzésén a WAKF low-kick nehézsúlyú Magyar-bajnoki övéért meccselt Romasz Sándor és Garamszegi Gábor. A küzdelmet Romasz magabiztosan, a 4. meneten TKO-val nyerte meg.
