A leghíresebb magyar orvos, Semmelweis Ignác 1865. augusztus 13-án hunyt el.
Semmelweis gyakorló szülészorvosként jött rá, hogy a gyermekágyi lázat az orvosok okozzák azzal, hogy boncolás után fertőtlenítetlen kézzel mennek át vizsgálni a várandós nőket. Gyakorlatával és írásaival próbálta terjeszteni nézeteit, de sajnos az orvostársadalom nem vett róla tudomást. Az antiszeptikus eljárások jelentőségét csak Joseph Lister angol sebész munkája nyomán fogadták el, 1877-től kezdődően.
Semmelweis Ignácot 1865 júliusában elmegyógyintézetbe zárták, mert az elmebaj jeleit mutatta, majd nem sokkal rá vérmérgezésben halt meg. Csupán 46 éves volt. A lelkiismeretesség, a kötelességtudás és az önzetlenség mintaképe volt, éjjel-nappal a szenvedők rendelkezésére állt.
