Cikkünk első részében dr. Tóth Mária szakgyógyszerész segítségével sorra vettük a patikában kapható allergiaellenes szereket. Nem árt azonban tisztában lennünk azzal, hogy ezek a készítmények mit tartalmaznak, milyen hatással és mellékhatással járnak.
Gyógyszerek
Mint szakértőnk mondja, sokan félnek a gyógyszerek alkalmazásától, az esetenként azzal járó mellékhatásoktól. Természetesen részben indokolt az aggodalom, ám a megfelelő szabályok betartásával a patikaszerek nagyon is hasznosak és hatásosak lehetnek. Fontos tudnunk, hogy melyik készítmény milyen hatóanyagot tartalmaz, milyen hosszú ideig alkalmazható, és milyen mellékhatásokkal járhat.
Orrdugulás elleni szerek
A dekongesztánsokkal, azaz az orrnyálkahártyaduzzanat-csökkentőkkel orrspray vagy orrcsepp formájában találkozunk. Ezek általában oximetazolint, xilometazolint, tramazolint, fenilefrint vagy tuaminoheptánt tartalmaznak. Orrdugulás ellen nagyon jól hatnak, ám fontos tudnunk, hogy 7–10 napnál tovább nem szabad alkalmazni ezeket, mert különböző mellékhatások jelentkezhetnek.
A készítmény elhúzódó használata esetén ugyanis hozzászokás lehetséges, és az úgynevezett rebound-effektus miatt maguk is náthaszerű tüneteket produkálhatnak: a krónikus orrdugulás egyik fajtája, a gyógyszerfüggő nátha (rhinitis medicamentosa) léphet fel. A hosszú távú adagolás az orrnyálkahártya degenerációját is okozhatja, ezért felszívódása esetén egyéb, szisztémás tünetek is jelentkezhetnek: például hányinger, fejfájás, szívritmuszavar vagy vérnyomás-emelkedés.
Antihisztaminok
Az antihisztaminok gátolják a hisztamin receptorhoz való kötődését. Alkalmazásukat 2–3 héttel az allergiaszezon előtt tanácsos elkezdeni. Hirtelen jelentkező, nem várt allergiás panaszoknál a tünet azonnali használat esetén éppen enyhíthető, de a szer hatékonysága csökkenhet. A lokális szerek – azaz az orrspray-k, az orrcseppek és a szemcseppek – hatása akár 15 percen belül jelentkezik, de ezek a készítmények legfeljebb hat hónapig használhatók. Az orális, azaz a szájon át szedhető antihisztaminoknál a hatás egy órán belül jelentkezik. Ezek a szerek a pollenszezon végéig alkalmazhatók.
Többgenerációs készítmény
Elalszom a gyógyszertől! – egy időben minden allaergiás beteg arra panaszkodott, hogy a gyógyszer álmosít. Az első generációs készítményeknek még erős álmosító hatása van, és kellemetlen gyomor-bélrendszeri panaszokat okozhatnak, csökkenthetik a nyálmirigyek működését és növelhetik a szem belnyomását. A második generációs szerek álmosító mechanizmusai már ritkábban fordulnak elő. Akadnak közöttük étvágyjavító és testsúlynövelő hatásúak is. Ha nagy adagra van szükség, előfordulhat a koncentrációképesség csökkenése. Amennyiben gombaellenes szert vagy depresszió elleni készítményt is szedünk, jelezzük ezt a gyógyszerésznek! A harmadik generációs szerek hatása a leggyorsabb. Pozitívum, hogy lebontásuk nem a májban történik, és még kevesebb mellékhatással kell számolnunk. Jóval kevésbé álmosítanak, mint elődjeik – ám jó, ha tudjuk, hogy az álmosító hatás az egyéni érzékenységtől is függ. Biztos, ami biztos, a legjobb, ha este vesszük be.
A kromoglikátokkal helyileg ható szerekben találkozhatunk. Ezek szedését 2–4 héttel a pollenszezon kezdete előtt kell elkezdeni, és a szezon végéig alkalmazhatók. Hátrányuk, hogy ezeket naponta sokszor kell használni.
A lokális kortikoszteroidok nagy előnye, hogy az allergiás rinitisz minden tünetét csökkentik, de csak az alkalmazást követő 2–7 nap múlva. Ezért a kezdeti időszakban – de csak akkor! – az orrdugulás megszüntetésére tanácsos dekongesztáns szerekkel kiegészíteni a kezelést.
A helyileg ható készítmények vásárlásakor a gyógyszerész hangsúlyozza és elmagyarázza azok helyes használatát, hiszen a megfelelő lokális hatás alapfeltétele, hogy a gyógyszer minél nagyobb nyálkahártya-felületen tudjon eloszlani.
