A világ legidősebb emberei szinte egytől egyig kemény dohányosok voltak, pedig a csapból is az folyik, hogy a cigaretta mennyire ártalmas az egészségünkre. Akkor most hogy is van ez?
Egy új kutatás szerint az ilyen hosszú életű dohányosok élettartam egyáltalán nem véletlen. A The Journals of Gerontology, Series A: Biological Sciences & Medical Sciences folyóiratban publikált tanulmány egy olyan eltérést talált egyes emberek DNS-ében, amely a jelek szerint segít a hosszú távú dohányzás ártalmainak kivédésében.
“Meghatároztunk egy sor olyan genetikai markert, amely a jelek szerint elősegíti a hosszú életet” – mondta Morgan E. Levine, a tanulmány társszerzője egy sajtótájékoztatóban. „Ráadásul e markerek közül sok részt vesz azokban az útvonalakban, amelyekről állatmodellekben felfedeztük, hogy fontos szerepet töltenek be az öregedésben és az élettartamban.”
A kutatók 90 hosszú életű (80 éven túli) dohányos genomját szekvenálták és 730 olyan dohányos genomjával hasonlították össze, akik 70 éves koruk előtt haltak meg.
A génekben az SNP-k olyan hálózatát fedezték fel, amely jelentős öregedés elleni előnyöket nyújt. E változatok 22 százalékkal növelik a 90-99 éves kor elérésének valószínűségét, és megháromszorozza a száz éven feletti kor elérésének esélyét. Ugyanezen génekkel rendelkezőknél majdnem 11 százalékkal kisebb a rák előfordulási valószínűsége.
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a hosszú életű dohányosok valószínűleg egy „biológiailag elkülönült csoportot képeznek, akik olyan genetikai változatokkal rendelkeznek, amelyek lehetővé teszi számukra, hogy másként reagáljanak a környezeti stresszorokra”.
„Rendkívül kicsi azoknak az emberek aránya, akik hordozzák azon genetikai jellegeket, amelyek segítenek megbirkózni a dohányzás okozta biológiai stresszel, ezért senki se használja ezt a cikket mentségként arra, miért nem szokik le a dohányzásról” – figyelmeztet Levine.
Forrás: origo.hu
