„Életünkben hangulati hullámok vannak, így hol fenn vagyunk egy-egy hullám tetején, hol lesüllyedünk a völgybe”- magyarázza a lelki betegségek, a depresszió okait orvos szakértőnk, dr. Kohári György. Írásából azt is megtudjuk, hogy mi a különbség a depresszió és az alvászavar között, de választ kapunk arra is, hogy örökölhetjük-e szüleinktől ezt az oly gyakori betegséget.
Alvászavar vagy depresszió?
– Az agy, a lélek funkciója, bátran mondhatom, hogy a legbonyolultabb az ember működései között. A lelki problémák kutatása, vizsgálata – bár már évszázados múltra tekint vissza – csak sokkal később került a tudomány látókörébe, mint a hagyományosan testinek mondott, gondolt betegségek. Sok esetben az okok kutatása csak napjainkban vált lehetségessé. Ezért van az, hogy a lelki problémákat összefoglaló kézikönyvek leíró jellegűek, amely azt jelenti, hogy megnevezik a betegséget, majd leírják azokat a tüneteket, amelyek többé-kevésbé előfordulnak benne.
Vannak olyan tünetek, amelyeknek kötelezően meg kell jelenniük, míg mások esetlegesek. Így van ez a depresszióval és az alvászavarral is. Mindkettő egy-egy betegség kategória, amelybe különböző tünetek tartoznak. Az érdekesség az, hogy a depresszió egyik tünete az alvászavar, míg az alvászavar (itt konkrétan az alváshiányra, az insomniára gondolok) több tünete azonos a depresszióval. Ilyenek például a fáradtság vagy a hangulat megváltozása. Az adott konkrét eset megismerése után lehet eldönteni a tünetek és a kliens problematikájának ismeretében, hogy melyik a domináns.
“Depis vagyok”
Azt gondolom, inkább az információ mennyiségének és az információcsere felgyorsulásának következtében az emberek egyre nagyobb tudással rendelkeznek a lelki nehézségeket (szándékosan nem használom a betegség szót) illetően. A lelki működések – épp azért mert sokunknak zavarosak, érzelmekkel túlfűtöttek – az emberi érdeklődés középpontjában vannak. Szeretünk titokban, egyedül vagy intim helyzetben barátainkkal, barátnőinkkel, szerelmünkkel együtt lelki témájú teszteket kitölteni, hogy kiderüljön milyenek is vagyunk. Ez egy jó beszéd- és vitatéma, amely érdeklődésre tart számot. Az emberek így megismerik a lelki problémák egyes tüneteit, jellemzőit, és több- kevesebb sikerrel igyekeznek magukról vagy másokról megállapításokat tenni.
A depresszió különösen jó terület ilyen szempontból, hiszen mindenki volt már lehangolt, és gondolhatja azt, ez már depresszió. Lehet, hogy igaza van, de a lehangoltság csak egy tünet, önmagában nem elegendő a depresszió, mint betegségkategória megállapításához, sőt lehet valaki úgy is depressziós, hogy nem rosszabb a hangulata, csak érdektelenné válik számára a világ (persze több más tünet mellett).
Nem bizonyított az örökletesség
Vannak erre vonatkozó elméletek, kísérletek és komoly eredmények. Ezek azt mutatják, hogy az öröklődésnek és a neveltetésnek egyaránt jelentős szerepe van a depresszió kialakulásában. Ez azonban nem jó üzenet a depresszióban szenvedőknek, ezért ezt nem lehet befolyásolni. Eltereli a figyelmet a változtatás lehetőségéről! A depresszió örökletessége inkább tudományosan érdekes probléma. Az egyénnek lehetősége van küzdeni a hangulati problémái ellen. Ebben segíthet a családja, a barátai, még a munkahelyi közösség is. Fontos, hogy megtanulja felismerni a depresszió tüneteit saját magán már kezdeti szakaszban. Kérjen időben segítséget. Minél hamarabb teszi ezt meg, annál kevésbé ”merül” a depresszióba.
Mit tehetünk a depresszió és az alvászavar ellen? Tudja meg a Patika Tükör októberi számában!
