A junior férfiválogatott csalódást keltő Európa-, majd világbajnoki szereplése után új koncepciót dolgoz ki a sportág, a keretedző vezetésével, hogy hasonló ne fordulhasson elő újra.
Lakner Gábor • Nagy volt a fogadkozás a junior férfi cselgáncsválogatottban a balul sikerült Európa-bajnokág után. De a vébén sem sikerült kiköszörülni a csorbát, a férfiak mindkét viadalon csak két-két győztes mérkőzést vívtak. A nők három aranyérmet és három pontszerző helyezést mondhatnak magukénak.
Az okokról és a következményekről Neu Gábor keretedzővel beszélgetünk.
„Az Európa-bajnokság után nagy reményekkel vártuk a világbajnokságot, még akkor is, ha tudtuk, hogy jóval keményebb mezőnyben kell helytállnunk. Annak ellenére, hogy a realitás mást mutatott, bíztam benne, hogy az Eb-n csupán a formaidőzítés nem sikerült. Sajnos ez nem igazolódott, látható volt, hogy a fiúk gyengébb pozíciót foglalnak el a nemzetközi rangsorban, mint vártuk.”
A junior férfiak gyengélkedése bizottsági ülésen is téma volt, az okokat közösen kereste a hazai cselgáncstársadalom.
„Sok edzővel beszéltem, többektől építő jellegű kritikát kaptam. Mindannyian úgy láttuk, nem a közvetlen felkészüléssel voltak gondok, hiszen az korábban eredményre vezetett. Ez a generáció már az ifjúsági korosztályban sem ért el kiemelkedő sikereket, ami azért is meglepő, mert az előttük és utánuk szereplő korosztály is sikeresebb. Előfordulhat ilyen hullámzás, de szeretnénk, hogy a jövőben ne forduljon elő.”
Annak érdekében két területen is változtatás várható. Egyrészt már a serdülők és az ifjúságiak technikai képzését is magasabb szintre emelnék, hogy juniorkorba lépve ne legyenek hiányosságaik. Ahhoz a Magyarországon egyre nagyobb létszámban vendégeskedő japán edzők segítségét is igénybe vennék. Másrészt a juniorprogramon is csiszolnak, a kiemelkedő sportolóknak több nemzetközi versenyt és edzőtábort tennének lehetővé.
„Az edzőképzésre is hangsúlyt fektetünk, hogy a szakemberek már a klubokban jobban fel tudják készíteni versenyzőiket a nemzetközi megmérettetésekre. A sikerekhez a tehetség és a megfelelő szakmai háttér találkozása szükséges, márpedig a sportágfejlesztési programnak köszönhetően szép számmal vannak tehetségeink. Az előrelépés záloga, hogy erős verseny alakuljon ki a válogatottba kerülésért.”
A felvázolt lépésekből elsősorban a következő korosztályok profitálhatnak. De mi lehet tenni azért, hogy a jelenlegi ne elveszett generáció legyen?
„Nem írom le a mostani korosztályt sem, például Ohát Zalánban vagy Takács Mártonban jóval több van, mint amit eddig mutatott. Könnyen lehet, hogy ők is későn érő típusok, mint Braun Ákos, aki huszonhat éves korában futott be igazán. Jól kell őket menedzselni, és akkor az U23-as és a felnőttmezőnyben kiteljesedhetnek.”
Az év végéig részletesen kidolgozzák azt a koncepciót, amellyel a folytatásban sikeresebbek lehetnek a junior férfiak. A cél, hogy potenciális éremesélyesként utazzanak el a világversenyekre, ne a szerencsében bízva.