Retro
2015. november 16. hétfő, 20:52
Szerző: Strommer Benjamin
Évekkel ezelőtt ezen a napon cserélt tulajdonost az F1 egyik legendás istállója, amelyet egy ugyancsak nagynevű és szép reményű formáció váltott fel – amely azonban szintén nem tartott ki sokáig.
A Niki Lauda és James Hunt párharcáról emlékezetes 1976-os szezon első versenyén tűnt fel a rajtrácson a Ligier istálló, amely innentől két évtizeden keresztül maradt a Formula-1 fontos résztvevője. Az alakulat, amely előző évben még sportautóversenyeken vett részt, a Matra távozásával keletkezett űrt pótolta: ízig-vérig francia versenyistálló volt. Névadója, Guy Ligier korábban profi rögbijátékosként ténykedett, vagyonát azonban autópályák építéséből szerezte. Ő maga is indult 12 F1-es futamon 1966-ban és 1967-ben, egy pontot szerzett, a Le Mans-i 24 óráson pedig második lett 1975-ben.
Az istálló a Formula-2-es bajnokot, korábban Frank Williams csapatában versenyző Jacques Laffite-ot választotta ki, aki egymaga is bizonyította a Ligier versenyképességét, három dobogós helyet és Monzában pole-pozíciót szerzett. A második szezonban már a futamgyőzelem is sikerült neki. 1979-ben a Ligier francia párosa, Laffite és Patrick Depailler volt a leggyorsabb az évad első versenyein, a következő évben a gárda második lett a konstruktőri bajnokságban, 1981-ben pedig Laffite-nak az utolsó versenyen még matematikai esélye volt a bajnoki címre.
Ebben az időszakban, az első hat évben a csapat 8 futamgyőzelmet szerzett, a későbbiekben azonban az istálló teljesítménye visszaesett, már 1983-ban nulla ponttal zártak, amely még többször megismétlődött a jövőben. 1993-ban a gyári Renault-motorral hajtott csapat brit párosa, Mark Blundell és Martin Brundle több dobogós helyezéssel támasztotta fel a reményt. Végül 1996-ban, 15 év várakozás után jött össze a 9. győzelem, a Monacói Nagydíjon, ahol számtalan kiesést követően Olivier Panis szelte át elsőként a célvonalat. A Formula-1 történetében egyetlen, folyamatosan fennálló csapat sem nyert korábban ekkora kihagyás után.
Az 1996-os volt azonban a Ligier utolsó éve is, egy hónappal a szezon vége után, november 16-án ugyanis túladtak az istállón, ahol Guy Ligier ekkor már csak nagyköveti státuszban ténykedett. A vevő Alain Prost volt, a négyszeres világbajnok, a megfelelő ember arra, hogy továbbvigye a nagy múltú francia csapat örökségét. Sajnos az erős kezdet ellenére – dobogó már a második versenyen – a Prost GP csak öt szezonon át működött.
A Ligier atyja, Guy Ligier idén augusztusban hunyt el, 85 éves korában.
