A terhesség legkellemetlenebb velejárója a tipikusan az első pár hónapban jelentkező reggeli rosszullét.
Statisztikák szerint a szédüléssel, émelygéssel és hányással járó jelenség a nők nagyjából kétharmadánál jelentkezik, a terhesség negyedik-hatodik hete körül indul, és az első trimeszter végén, vagyis a 12. hét után tűnik el. Az okának hagyományosan az ösztrogén hormon megemelkedő szintjét, és a leesett vércukrot szokás tartani, csakhogy az elmúlt évtized kutatásai cáfolták ezeket az összefüggéseket.
Az új kutatások szerint a reggeli rosszullét valójában egy védekező mechanizmus, amivel az anya szervezete a fejlődés legérzékenyebb szakaszában levő magzatot óvja. A rosszullétek pontosan egybeesnek azzal az időszakkal, amikor az embrió szervei, a végtagok, a szemek, az idegrendszer kialakulnak. Ezt organogenezisnek nevezi az orvostudomány, és nagyon érzékeny a külső kémiai hatásokra – magyarul arra, hogy az anya szervezetéből milyen vegyületek kerülnek a magzatba.
Bármennyire is kerüli az anya a közismerten káros dolgokat, az alkoholt, nikotint, koffeint, a legkörültekintőbb étkezés mellett is bevisz a szervezetébe olyasmiket, amik beleavatkozhatnak az organogenezisbe. A szervezet pedig úgy védekezik ez ellen, hogy rendszeresen kidobálja a nő szervezetéből a bevitt élelmet – vagyis meghányatja szegényt. A statisztikák szerint a módszer hatásos: azoknál a nőknél, akiknél nem jelentkezik a reggeli rosszullét, magasabb a vetélések aránya.
Ugyanez a mechanizmus felelős azért is a kutatók szerint, hogy a terhes nőnek megváltozik az ízlése, és bizonyos ételeknek már a látványát és az illatát sem bírja elviselni. A nők ilyenkor általában a húst vagy a tojást nem kívánják – ezek ugyanis tipikusan olyan ételek, amelyek a hűtőgépek elterjedése előtt a legkockázatosabbak voltak káros mikroorganizmusok terén. Amíg az evolúció meg nem tanulja, hogy már van hűtőnk, és nem veszélyes a hús, ez valószínűleg így is fog maradni.
