Ha egy betegség felüti a fejét szervezetünkben, nagy a valószínűsége annak, hogy egy másiktól sem menekülünk meg. A testünk minden része kapcsolatban áll egymással, vagyis ha az egyik rendszer nem működik, az egy másikat is érinteni fog.
1. Lisztérzékenység + pajzsmirigy problémák
A világon száz emberből nagyjából egy lisztérzékeny, vagyis olyan autoimmun betegséggel küzd, melyben a glutén lenyelése (a fehérje, mely megtalálható a búzában, rozsban, árpában) a vékonybél károsodásához vezet. Ezeknek az embereknek nemcsak kerülniük kell a kenyeret és legtöbb süteményt, de problémáik lehetnek a pajzsmirigyükkel is, azzal a miriggyel, mely az anyagcserére ható hormonokat pumpál ki, befolyásolja a növekedést és a fejlődést, valamint a test hőmérsékletét. Egy 2008-as tanulmány szerint a lisztérzékeny embereknek háromszor akkora esélye van a pajzsmirigy-túlműködésre, mint a nem érzékenyeknek, s négy és félszer nagyobb a valószínűsége esetükben a hypothyreosis kialakulásának.
2. Szívelégtelenség + csontritkulás
A szívprobléma meggyengíti a csontvázat. Egy 2012-ben elvégzett tanulmány összefüggésbe hozta a szívelégtelenséget a csontok vékonyodásával, mellyel együtt 30 százalékkal nőtt a súlyos törések rizikója. A pontos ok nem ismert, de számos teória létezik. Az egyik lehetséges magyarázat szerint ugyanazok a gének vannak hatással mindkét állapotra. Egy másik szerint a keringésnek van benne szerepe: amikor az eltömődött artériák akadályozzák a véráramlást az alsó végtagok irányába, csökken az ásványi anyagok forgalma a vér és a csontok között. Amennyiben már volt gondunk a szívünkkel, nem árt elvégeztetni egy csontsűrűség vizsgálatot.
S legközelebb, ha mellkas röntgenen veszünk részt, kérjük meg orvosunkat, hogy nézzen utána a törések előjeleinek. Ha vannak ilyenek, szükséges lehet több kalcium- és D-vitamin fogyasztása, a testmozgás megnövelése, valamint akár csontritkulás elleni gyógyszerek szedése. Az orvosok szerint a kezelés csökkenti a jövőbeni törések esélyét, méghozzá 50 százalékkal.
4. Cukorbetegség + depresszió
A diabétesz csaknem duplájára emeli a depresszió kialakulásának esélyét tanulmányok szerint. Az a stressz, amely a cukorbetegséggel jár – olyan tünetekkel, mint a kimerültség, hányinger, gyakori vizelés vagy fertőzések, a szokatlan szomjúság, a homályos látás és a lassú sebgyógyulás -, bőven elég ahhoz, hogy depressziót okozzon. Ám az is lehet, hogy azon metabolikus hatások eredményezik, melyeket a diabétesz gyakorol az agyra. A cukorbetegeknek olyan tüneteik lehetnek, mint a depressziósoknak: a vércukor ingadozása miatt fáradttá és szorongóvá válhatnak, befolyásolhatja alvásukat és túl sok evésre ösztönözhet. A cukorbetegeknek fontos folyamatos és nyílt kommunikációt fenntartaniuk orvosukkal és szükség esetén igénybe venniük egy mentális egészségügyi szakember segítségét.
Van még több is! A folytatáshoz látogasson el a napidoktor.hu oldalára.
