Ha valaki külön figyelmet szentel az utánpótlás-korosztályok nemzetközi szereplésének, azt tapasztalta 2015-ben, hogy sportágak egész sorában folyamatosan gyúltak örömtüzek. Hol kisebbek, hol nagyobbak. Hol igazi diadalokat ünnepelhettünk, mint amilyen a kajak-kenu ifjúsági és U23-as, portugáliai világbajnokságon nyert, tizennyolc érem, közte tíz arannyal, hol részsikerek dobogtatják meg a szíveket. Örömre mindig van ok.
Szekeres István • Örömtüzek egész évben, folyamatosan gyulladtak fel az idén is, fiatal sportolók sikerét köszöntve. Kezdve a rajttól, a rövid pályás gyorskorcsolyázó, a húsz esztendős Liu Shaolin Sándor junior-világbajnoki érmeitől, amelyeket aztán két ezüst követett a felnőttvébén is, egészen odáig, hogy néhány napja a tizennégy éves Késely Ajna 400 gyorson megúszta az olimpiai A szintet.
Utánpótláskorban minden kisebb-nagyobb sikernek (és kudarcnak) megvan a jelentősége, hiszen a sportoló a tapasztalatok révén fejlődik. Tipikus történet a tollaslabdázó Madarász Rékáé, aki tagja volt az ifjúsági vébén először induló magyar csapatnak, és átélhette azt a – mint kiderült – felszabadító élményt, hogy mérkőzést is tudott nyerni. Hazatérve azt nyilatkozta: „Láthattam, miben kell még fejlődnöm.” Aztán megszerezte élete első nemzetközi sikerét a korosztályban, felállhatott a dobogó legmagasabb fokára csehországi Orlovában.
A 14 éves kardozó, Pusztai Liza a sikerek sokszínűségének jelképévé vált 2015-ben
Önmagában nem nagy szám, ha valamelyik vívónk Világ Kupa-versenyen ötödik helyet szerez. De az már valami, ha az illető – mint Pusztai Liza, a BVSC-Zugló kardozója – még csak tizennégy éves. A sosnowieci siker után Bódy István mesteredző azt emelte ki róla: „Mer támadni az idősebbek, a nagyobbak ellen is.” Majd hozzátette: „Még nem lehet túlzottan terhelni, de a felfogása alapján ítélve, az sem okoz majd gondot neki.” Vagyis Liza még az út elején jár, de a szakma látja az ígéretes folytatást.
A magyar sport sikeres olimpiai szereplése hagyományosan a négy, legeredményesebb éremhalmozó sportágra, sorrendben a vívásra, az úszásra, a kajak-kenura és a birkózásra épül. Az idén mind a négynek az utánpótlása jól szerepelt a korosztályos világversenyeken. A kajakosok taroltak: a már emlegetett, tizennyolc érmet hozó portugáliai vébé mellett az ifjúsági és U23-as kontinensbajnokságról is elhoztak tizenhármat, köztük hat aranyat. Az úszók a fő versenyükön, a tbiliszi EYOF-on rendeztek aratást, hat első hellyel, amelyekből négy fűződik Késely Ajna nevéhez. A vívók, a korosztályos Eb-n szerzett két arany után, a vébén két ezüstöt és négy bronzot nyertek. A szakma alapjában véve elégedett volt, csak a bajnoki címet hiányolta. Akárcsak a birkózók, akik amúgy szintén elvannak az öt világversenyen szerzett huszonkét éremmel, amelyek közül öt az ezüst, a többi bronz (a két hagyományos korosztály mellett az U23-asok is szőnyegre léptek, igaz, egyedül Európa-bajnokságon, ott vébét nem rendeznek).
Alakulgat a jövő.
Miközben kitehetnénk képzeletbeli táblát az utánpótlás-nevelő műhelyek ajtajára: „A tatarozás alatt is működünk”.
A magyar sport generáljavításának, újjáépítésének korszakát éljük.
1963-ban bevezették az utánpótlás-nevelés egységes rendszerét. Megkezdődött a sportiskolák rendkívüli sikereket hozó korszaka. A rendszerváltáskor, a sport anyagi támogatásának drasztikus csökkenésével viszont majdnem elhalt. A sportiskolák zöme odalett, de a szemlélet életben maradt: más körülmények között ugyan, de a sportiskolai típusú képzést folytatták a legkiválóbb műhelyek.
Azután pedig…
Dr. Szabó Tamás, az utánpótlás-nevelés professzora
Átadjuk a szót dr. Szabó Tamásnak, az utánpótlás-nevelés professzorának, aki a megújult szakfolyóirat, a Magyar Edző hasábjain fejtette ki:
„Az ezredfordulóra gyakorlatilag atomjaira esett szét a sportiskolai rendszer, és ezzel párhuzamosan az egyesületi tehetséggondozó lehetőségek is minimálissá váltak.
A kormányzat felismerte a magyar sport jövőjét veszélyeztető helyzetet, és 2001-ben határozatot hozott a tehetséggondozás központi programjainak kialakítására. A Nemzeti Utánpótlás-nevelő Intézet (NUPI) megreformálta az olimpiai sportágak tehetségeinek gondozását, kialakítva a programfinanszírozást, beindította a Héraklész Programokat és a SPORT XXI. Programot. Ezek a túlélést jelentették a szövetségek részére…”
A korszak jellegzetes terméke volt a birkózó Mr. Tus-sportiskola, amely forradalmasította a képzést – anélkül, hogy a szövetség egyetlen fillért költött volna rá.
Az elmúlt években megérkezett a magyar sportot már régóta megillető, kiemelt anyagi támogatás is: taoprogram a látványcsapatsportoknak, kiemelt állami finanszírozás a tizenhat kiemelt sportágnak, illetve a felzárkóztató segítség több ágazatnak. Azt már tudjuk, hogy jelentősen megnőtt a sportoló fiatalok száma, ami önmagában is nagy eredmény, népegészségi nyereség.
Az eredményeken még nem nagyon látszik meg, de hát a sport természete olyan, hogy aki elkezdi, abból két év alatt aligha lesz világbajnok.
A birkózó Galambos Ramóna 19 évesen nyert ezüstöt a juniorvébén és Eb-n, bronzot az U23-as Európa-bajnokságon • Fotók: Internet
Alighanem az átmenet olimpiája lesz a riói is. A 2012-es londoni magyar küldöttségnek sem a létszámát (157), sem az eredményeit, a tizennyolc érmet, közte a nyolc aranyat, nem tudjuk megismételni a jelenlegi kilátások szerint. És tegyük hozzá: az angol fővárosban minden bejött, ahogy mondani szokták, nekünk a kapufáról minden labda befelé pattant.
Most már átéltük azt is: milyen az, amikor kifelé… A női kézilabda-válogatott úgy bukta el az olimpiai kvótát, hogy az utolsó akadályon, a lengyelek elleni mérkőzésen a hajrára nélkülöznie kellett két, súlyosan megsérült kulcsjátékosát, Görbicz Anitát és Tomori Zsuzsannát.
Az újjáépítés az utánpótlás-nevelésben is folyik. Akadémiák, centrumok alakulnak a sportágfejlesztési támogatás jóvoltából. Korszerűsített formában éledhet fel a hajdani sportiskolai rendszer szakmaisága.
A különböző sportágak már nem „toborozni” akarnak, hanem elmennek a gyerekért iskolába, és mindinkább óvodába is. Rengeteg játékkal teszik alkalmassá élsport űzésére, majd megkezdődik az elmélyült, szakmai felkészítése.
A mai óvodás alighanem tizenhat év múlva, 2032-ben indulhat jó eséllyel olimpián.
De a sikerekig nem kell annyit várni. Az elhivatott, motivált magyar sportoló addigra érmek tucatjait gyűjti be a Játékokon.
