Jóformán megszorongatni sem tudták Érdi Máriát Malajziában, aki az ifjúságiak Laser Radial hajóosztályában világbajnoki aranyérmet szerzett. Ezzel tökéletes évet zárt, vagyis joggal álmodozhat Rióról, bár egyelőre inkább Tokió tűnik reális célnak.
Nagy-Pál Tamás • Érdi Mária sokáig fogja még emlegetni a 2015-ös esztendőt. A 17 éves vitorlázó ugyanis már szeptemberben azt nyilatkozta: hihetetlen számára, hogy megnyerte az U19-es Európa-bajnokságot a Laser Radial hajóosztályban, egy hónappal később pedig a világbajnokságot is. Ehhez képest az év végén kezdődő malajziai ifjúsági vb-n is felállhatott a dobogó tetejére (már 2016 legelején), így tényleg páratlan évet zárt.
„Már az első futam után éreztem, hogy ebből bármi lehet – nyilatkozta már Magyarországon a bajnoknő. – Az első két napon azért még hibáztam néhányat, de aztán egyre magabiztosabb lettem. Tavi körülmények voltak, ami az előnyömre szolgált, és a szél is fújt végig. Ráadásul nem is forgolódott úgy, ahogy sokan jósolták, úgyhogy remek kis verseny kerekedett belőle.”
Nem csoda hát: egy pillanatig sem bánta, hogy csak a szentestét tölthette otthon, ráadásul a szilveszter éjszakát is átaludta a másnapi futam miatt. „Annyi teendőm volt, hogy eszembe sem jutottak az ünnepek, csak a versenyre koncentráltam. Természetesen hiányzott a család, de nem volt elviselhetetlen. Az újévi ünneplést meg simán bepótoltam aznap, amikor megnyertem a versenyt.”
Ahogy barátai és családtagjai szólítják, Mári győzelméhez nemigen fért kétség, hiszen a kilenc futamból hármat megnyert, egyszer második, egyszer pedig harmadik helyezett lett. Az utolsó napnak tehát már hétpontos előnnyel vághatott neki, így a negyedik helyezés is elég lett a világbajnoki címhez.
Hogy mindezt minek köszönhetően érte el? A remek taktikájának, a magabiztosságának és annak, hogy a „bőrén érzi a szelet”. „Ez azt jelenti, hogy van bennem valamiféle hatodik érzék, amely megsúgja, merre fordul a szél. Ezt nem tudom pontosan megmagyarázni. Csak érzem, hogy úgy fog történni. Persze, van ebben kockázat is, hiszen mindenki tévedhet, ezért minél többet vitorlázik az ember, annál kevesebbszer veszi igénybe ezt a megérzését.”
Bár valóban tökéletesre sikerültek az elmúlt hónapok, az a bizonyos pont akkor kerülne fel az i-re, ha Palma de Mallorcán sikerülne elérni a legnagyobb álmot: eljutni a riói olimpiára.
„Sajnos, arra egyre kisebb az esélyem. Már csak két helye van Európának, és még olyan országok nem kvalifikáltak, mint Németország, Spanyolország vagy Lengyelország, pedig a versenyzőik rendre a legjobb tízben szoktak lenni. Nagy pech nekem, de hát a sport ilyen, szerencse is kell hozzá.”
Ha Fortuna idén még nem lesz kegyes hozzá, akkor sem kell elkeserednie. „Ebben az évben még az ifjúságiak között versenyzek, és szeretnék mindenhol ismét felállni a dobogóra. Közben pillanatra sem tévesztem szem elől következő nagy célomat: a tokiói olimpiát. Valójában akkorra jöhet el az én időm.”